Szerző: KASNYIK MÁRTON
2019.06.11.
Az utóbbi hónapokban két kisebb faluban is közmeghallgatást tartottak az Ormánság nyugati szélén, közel a Dráva-parti síksághoz. Az ezt megelőző másfél évben többször őrült nagy robaj bolygatta meg a falvak nyugalmát: mint helyben be is jelentették előre, nagy méretű munkagépek* jelentek meg, amelyek kisebb földrengéseket előidézve alkottak 3D szeizmikus képet arról, hogy milyen kőolaj-lelőhelyek lehetnek a föld alatt.
A Szigetvártól délnyugatra található Istvándiban és Kétújfaluban a közmeghallgatások jegyezőkönyvei szerint egy amerikai-magyar olajvállalat képviselői igyekeztek megnyugtatni a helyieket, hogy nem kell félniük, attól még, hogy nagy léptékű kőolajtermelés indult be a falvaikban, ez őket semmilyen szempontból nem fogja hátrányosan érinteni. Istvándi polgármestere ezt nem hagyta annyiban, hosszasan sorolta a helyiek panaszait: az olajipari járművek gyors ütemben rombolják az utakat, a házakon repedések keletkeztek, a lakók gázszagúnak érzik az ivóvizet és daganatos megbetegedések miatt aggódnak.
Kétújfaluban már inkább egy egyoldalú tájékoztatást tükrözött a jegyzőkönyv, ahol az olajcég jelezte a környező települések lakóinak, hogy hamarosan egy jókora gyűjtőt építenek településük határába, és kész. De az elmondottakból az is kiderül, hogy nem akármilyen találatról van szó. Arra talán a területen kutató amerikai-magyar cégcsoport sem számított, hogy ekkora olajmezőre bukkannak.
"Az elmúlt harminc évben nem találtak ilyen mezőt"
– mondta február végén a kétújfalui közmeghallgatáson Ördögh Balázs, a beruházó cég műszaki igazgatója. A pettendi és az istvándi mezőkön, mint mondja, február végén már több mint napi hatezer hordó kőolajat termeltek, és ezt a közeljövőben egészen napi tizenegyezer hordóig tervezik fokozni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.