Szerzők: VAS ANDRÁS, F. SZABÓ KATA, KÖVESDI PÉTER
2019.06.02.
Nekem a Balaton a Riviéra – énekelte 1961-ben Németh Lehel és Felföldi Anikó, s bár az elkövetkező évtizedekben az átlagmagyar számára valóban Közép-Európa legnagyobb tava jelentette a tenger közeli élményt, mára cirka az ország felének ugyanolyan ábránd eljutni a Balatonhoz, mint a Riviérára.
„Pedig a Balaton még olcsónak számít a magyar turisták számára belátható távolságban lévő országok vízpartjaihoz képest – mondja a Visszhangnak Varga Miklós turisztikai menedzser. – A kétezres években például elterjedt, hogy egy horvát nyaralás olcsóbb, mint egy balatoni, de ez valójában sohasem volt igaz. Persze lehetséges, hogy egy, a tengerparttól húsz percre fekvő apartman kevesebbe kerül, mint egy tóparti panzió, de az összes költséget nézve Horvátország drágább. Ha azonos paramétereket nézünk, akkor alsó hangon is másfélszeres a különbség.”
A szakértő azt azonban elismeri, hogy már a Balaton melletti nyaralás is egyfajta kiváltság, és egyes társadalmi csoportok számára elérhetetlen. „Különféle felmérések szerint a hazai felnőtt társadalom harmada, vagyis nagyjából hárommilliónyian bár szeretnének, de nem jutnak el a tóhoz. Jellemzően az idősebb korosztály, valamint az alacsony végzettségűek nem engedhetnek meg maguknak még egy hosszú hétvégét sem a Balatonnál. Közülük is a legrosszabb helyzetben a Tiszántúlon és az Északkelet-Magyarországon élők vannak, hiszen számukra külön anyagi megterhelést jelent a távolság. Pedig korábban jártak ott, és ha lehetőségük lenne rá, ma is első számú célpontként jelölnék meg. Ezzel ellentétben a magasan kvalifikáltak és a fiatalok döntő többségének kifejezetten kedvenc nyaralóhelye a Balaton, bő háromnegyedük pedig akkor is a magyar tengert választaná első helyen, ha anyagilag megengedhetne magának külföldi nyaralást is. Lakóhely szerint elsősorban a tó közeli megyék, a nyugat-magyarországiak és a fővárosiak körében népszerű a Balaton.”
„Tényleg akad egy szűk réteg, amely nem engedheti meg magának a hosszabb nyaralást” – ismeri el Balla György, a tó nyugati medencéjének három településén, Balatonmáriafürdőn, Balatonkeresztúron és Balatonberényben működő 3B Turisztikai Egyesület elnöke is –, ők jellemzően a legmelegebb időszakban, csak egy-egy napra érkeznek a tó mellé, s lehetőség szerint csak a legszükségesebb szolgáltatásokat veszik igénybe. Természetesen könnyebb a helyzete a nyaralótulajdonosoknak, bár az elmúlt évtizedben az ingatlanpiac is komolyan átalakult a tó térségében. „A tó mentén, főleg a déli oldalon sok tulajdonos a hatvanas-hetvenes években vett telket és építette fel a nyaralóját – teszi hozzá Balla György. – Ők mára bőven nyugdíjas korba kerültek, teher lett számukra a víkendház, amellyel sok esetben a gyermekeik és az unokáik sem foglalkoznak, így kénytelenek eladni. Vevőként pedig egy gazdagabb, legalábbis a felső-középosztályhoz tartozó réteg érkezik, akik magasabb színvonalon építik át, újítják fel a nyaralókat.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.