Szerző: Határátkelő
2019.06.04.
Milyen tipikus jegyei vannak egy adott népnek? Vannak-e egyáltalán vagy csak mi, emberek vagyunk olyanok, hogy szívesen általánosítunk, megkönnyítve ezzel az életünket? Bármelyik is legyen igaz (majd ti jól megmondjátok a kommentekben) az alábbiakban következzen pár vélemény németektől és nem németektől – de németekről arra a kérdésre, hogy melyek a tipikus német problémák.
Észrevenni mindent, ami nem tökéletes
„Csak azért tudok erre a kérdésre válaszolni, mert a nem német barátaim már nem egyszer kinevettek miatta.
Amikor Kínában éltem, az engem meglátogató barátaim többször megdicsérték a bérelt lakásom, hogy milyen jó minőségű ott minden. Ezt nagyra értékeltem, de – puszta németségből – kénytelen voltam rámutatni a lakás néhány gyenge pontjára.
A fürdőszoba falicsempéi nem voltak tökéletesen párhuzamosak. Némelyik még ki is türemkedett a többi közül. A festés (különösen az ajtók környékén) kiábrándító volt, több helyen lehetett odaszáradt pöttyöket látni, ami szinte 3D hatást keltett. Nem beszélve arról, hogy a parketta néhol igencsak recsegett.
Íme tehát az én német problémám: észrevenni mindent, ami nem tökéletes, legyen bármilyen triviális. (Pedig a fentiek még csak nem is zavartak, csak egyszerűen észrevettem őket.)" (Carsten, aki Kína mellett Párizsban is élt)
Az erőltetett pozitivizmus
„Amiről most szó lesz, az talán elsőre nem is tűnik problémának, de már nem egyszer észrevettem, hogy a németek hajlamosak azzá tenni.
Más is észrevette már, hogy 40-en túl a németek egy része kényszeresen pozitív lesz minden kapcsán? Ez az amerikaiakra is igaz, de az esetükben kevésbé érződik erőltetettnek.
Dolgoztam olyan német főnökökkel, akik minden egyes negatív mondatot kivetettek abból, amit írtam. Nem voltak hajlandóak ellenjegyezni semmilyen szöveget, amiben negatív szó, jelző volt, arra kényszerítve, hogy addig csavarjam a mondatokat, amíg pozitívak nem lesznek.
Ami engem illet, NEM vagyok negatív személyiség, mi több, sok nem német egyenesen kicsit túl pozitívnak is tart.
Ezzel együtt sokszor kritizáltak, amikor az értekezleteken rámutattam bizonyos problémákra és (legalábbis szerintük) nem voltam elég pozitív. Nem arról volt szó, hogy szőnyeg alá söpörnék a problémákat, egyszerűen a megfogalmazásom nem tetszett nekik.
Kérdés, hogy ez csak véletlen egybeesés vagy tényleg van alapja a tapasztalataimnak? Ha utóbbi, akkor annak mi lehet a magyarázata?
Az évek során másoktól is hallottam, hogy a német főnökük egyszerűen nem hajlandó a rossz hírekkel foglalkozni. Mondjuk ez engem ilyen szinten sosem érintett, de legalább egy esetről tudok, amikor valaki azért mondott fel, mert nem volt hajlandó pozitív fényben láttatni egyébként komoly problémákat. Bizarr.
Ne értsetek félre, a legtöbb német már-már viccesen pragmatikus és ezt a gazdaságuk is bizonyítja.
A tények kedvéért, én brit vagyok, aki élt Németországban, több némettel dolgoztam együtt itt, Svájcban is, mint azt számon tudnám tartani és általában kompetens, lelkes és megbízható kollégákat ismertem meg bennük.” (Ray) ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.