Szerző: FÓTI TAMÁS
2019.06.14.
– Az osztrák Zöldek az ön születésnapján történelmi sikert értek el, még soha nem szavaztak ennyien (14,1 százalék) a pártra. Szép ajándék, ha meggondoljuk, hogy a 2017-es választásokon nem kerültek be a bécsi parlamentbe. Mivel magyarázza a jó szereplést?
– Legmerészebb álmainkban is legfeljebb 10 százalékot vártunk, és csak néhány ezer szavazat választott el bennünket a harmadik képviselői helytől, amire még van esélyünk, ha a Brexit megtörténik. Többen, akik különféle okokból 2017-ben a Zöldek helyett a szociáldemokratákat vagy a tőlünk kilépett Peter Pilz listáját támogatták, mára megbánták akkori döntésüket, és hallgattak a „Vissza a Zöldekhez” szlogenünkre. A kampány során nagyon sokan „megvallották” csalódásukat. Elégedetlenek az ellenzék, különösen a szociáldemokraták elmúlt másfél évi teljesítményével, és nyilvánvalóvá vált számukra a Zöldek hiánya. A „Péntek a jövőért”, a fiataloknak szóló, a klímaváltozás, a klímakatasztrófa megelőzésére összpontosító kampány eredményessé vált, elértük az emberek ingerküszöbét, akik tudják, hogy ezekben a kérdésekben hitelesek vagyunk. És végül az Ibiza-videó nyomán előtérbe került korrupciós vádak is hozzájárultak sikerünkhöz, hiszen listavezetőnk, Werner Kogler sok éve küzd a korrupció ellen, éveken át vezette a parlament számvizsgáló bizottságát.
– Ezekben a hetekben kiéleződnek a viták az úgynevezett Spitzenkandidat rendszerről, azaz arról, ki vezesse az Európai Bizottságot. Az EP megkerülhetetlen a kérdésben, de a jelöltekről előbb az EU vezetőinek kell kompromisszumra jutniuk. A vita az ön számára sem ismeretlen, éveken át volt az EP alelnöke.
– Határozottan támogattam a rendszert. Az EP alkotmányos ügyek bizottsága (Afco) azt szerette volna, ha európai nyilvánosságot teremtünk, ha létrehozunk egy transzeurópai hálózatot annak érdekében, hogy a v..álasztásokat ne a belpolitikai kérdések uralják, hanem a közös, az európai polgárok életét befolyásoló ügyekre fordítsunk figyelmet. Az Afco kezdeményezte 2012–13-ban, hogy az EP 751 képviselőjéből legalább 25, akiket európai pártok transzeurópai listájáról választottak meg, hozzon létre egy hálózatot, teremtse meg az európai közszférát. Bizottságunk megszavazta, ám javaslatunk elbukott, az Európai Néppárt kétharmada, a szociáldemokraták harmada nem engedte, hogy a plenáris ülés megvitassa. Ezután az elképzelés az volt, hogy az európai parlamenti pártcsaládok állítsanak jelölteket az Európai Bizottság élére, és a választásokon győztes párt jelöltjét erősítse meg az Európai Tanács (a tagállamok vezetői), vagy olyan jelöltet találjanak, aki mögé az EP többsége fel tud sorakozni. A tanács már akkor sem rajongott érte, csakúgy, mint ma, de az EP ettől a választások idejére az Európáról szóló vita feléledését remélte, és ebben a tekintetben én is a mai napig támogatom. A rendszer erősíti a parlamentet, és azt hiszem, megelőlegezhetem, hogy nem a néppárti Manfred Weber lesz az Európai Bizottság elnöke... Több esélye van a szocialisták jelöltjének, Frans Timmermansnak vagy a liberális Margrethe Vestagernek. Fontos megjegyezni, hogy a jobboldali populista vagy a szélsőjobb tábor nem lett olyan erős, mint amitől féltünk, és némi néppárti támogatással a riválisok egyike mögé sorakozik majd fel a többség. A Zöldek még nem nyilatkoztak, bár azt már látjuk, hogy ismét a negyedik legerősebb pártcsoport az övék. Világossá tették még a választás előtt, hogy csak olyan jelöltet szavaznak meg, akitől tartalom is várható a klímaváltozás területén. Aki nemcsak ígérget, de tényeket mutat, és a Néppárt programjában ez nem fedezhető fel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.