Szerző: BERNAU PÉTER
2019.06.08.
...A kandidálás ...egyelőre lekerült a napirendről, de a tervezett olimpiai létesítmények építése nem állt le, kivéve a Fradivárosét (ezzel bővebben keretes írásunkban foglalkozunk). A Magyar Kézilabda Szövetség a 2022-es, Szlovákiával közös rendezésű férfi Európa-bajnokságra 22 ezer néző befogadására alkalmas sportcsarnokot épít Budapesten, ez a létesítmény is minden szempontból alkalmas lesz később az olimpia kézilabda-mérkőzéseinek (vagy a kosárlabdatorna találkozóinak) lebonyolítására. A jégkorongszövetség 5-6 ezer néző befogadására alkalmas jégcsarnokot építtet, ahol a játéktér lefedése után a küzdősportok olimpiai küzdelmeit lehet lebonyolítani.
A Budapesti Teniszközpont felépítése várhatóan 17,5 milliárd forintba kerül. A Művészetek Palotája mellé 4-5 ezer fős konferenciaközpontot tervez a kormány. Látszólag ennek nincs köze az olimpiai projekthez, de sikeres kandidálás esetén ez lett volna a súlyemelő-versenyek színhelye.
Csepelen építenek fel 40 ezres stadiont, ahol a 2023-as atlétikai világbajnokságot rendezik. A lelátót úgy készítik el, hogy hatvanezresre lehessen bővíteni olimpiarendezés esetén.
Csepelen építenek fel 40 ezres stadiont, ahol a 2023-as atlétikai világbajnokságot rendezik. A lelátót úgy készítik el, hogy hatvanezresre lehessen bővíteni olimpiarendezés esetén.
A 2024-es játékokat Párizs rendezi, 2028-ban Los Angeles lesz a házigazda, 2032-re valószínűnek tűnik egy közös koreai jelentkezés, ebben az esetben szinte biztos, hogy más nem rúghat labdába. Ha ez a pályázat nem készül el, akkor a NOB nagyon szeretné Afrikába vinni az olimpiát, ez az egyetlen földrész, ahol még nem rendezték meg az eseményt.
A magyar fővárosnak ezért 2036 előtt a papírforma szerint nincs esélye a rendezésre. Az álmodozással nincs baj, amíg nem kerül sok-sok milliárd állami forintba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.