HÁZI FELADAT

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2019.06.21.

...Vannak az életnek pillanatai, amikor az ember mások helyett szégyelli magát, olyanok helyett, akiket nem ismer, és nem is akar megismerni, csak belefut az általuk művelt gyalázatos dolgokba, és elvörösödik. Ég a pofám miattatok, mondaná, de nincs kinek. Magyarország kormánya miatt a magyar állampolgárnak elég gyakran ég a pofája, és ezen alkalmak száma egyre inkább sokasodik. Harminc-negyven évvel ezelőtt még egész jó volt külföldön magyarnak lenni, a sörünket ugyan mások fizették, de volt némi respektusunk 56 miatt, a magyarországi viszonylagos szabadság miatt, de még az itteni valamelyest működőképesebb gazdasági élet miatt is, persze csak olyanok előtt, akik Budapestet és Bukarestet képesek voltak megkülönböztetni egymástól. Ma már semmifajta respektusunk nincs, magyar voltunkat még elnézik ugyan, de olyan arckifejezéssel, mintha azt gondolnák, hogy ilyesmi még egyszer ne forduljon elő. Ismerünk világutazó magyart, aki néha ukránnak adja ki magát, és állítása szerint így néha barátokra lel.

A sajtó- és médiaszabadság tárgyában kérdeztetvén Orbán akként nyilatkozik, hogy Magyarországon a kormánykritikus média dominanciája érvényesül. Mondja ezt perfekt szinkronban avval az információval, amely szerint Washington a Szabad Európa Rádió magyar adásának újraindítását fontolgatja. Interneten lesz fogható, ha lesz, noha rövidhullámon volna igazi. Akkor ugyanis újra lehetne indítani az úgynevezett rádióvédelmet, magyarul a SZER zavarását, amelyet 1964‑ben megszüntettek ugyan, de a mi nemzedékünk még élénken emlékszik rá. Ne legyen kétséges, hol is élünk valójában. Happy days are here again, the skies above are clear again stb., a legidősebb generáció ettől újra fiatalnak érezné magát, és boldogan vigyorogna.

A többi választ hagyjuk is, abszurditásuk egyértelműen sértésszámba megy, rendes falusi italmérésben az ilyesmit tettleg szankcionálják. Mellesleg pont ezért jó, ha a falusi gyerek felcseperedvén a kocsmában gyakorta megfordul. Ottan cizellálódik a modora. Hatszor-nyolcszor orrba verik, utána már kezd neki derengeni, hogy felebarátaink érző lények, közelítsünk hozzájuk civilizáltan, vagy mehetünk mindennap a sürgősségire, az pedig tudjuk, milyen. Pláne manapság. Orbán ezt az iskolát elbliccelte, az eredménnyel a három bölcsek se boldogok.

Hogy mégis mi a francokat vártak, az rejtély. Ők a Micimackó szereplői, beengedték maguk közé a farkast, aki pedig nem is ebben a mesében játszik, hanem egy másikban, és ráadásul lenyelte a nagymamát. Bagoly, Nyuszi és Malacka bizottságot alakítottak és bebizonyították, hogy a nagymama csakugyan le van nyelve, a farkas pedig nem akarja kiköpni. Ezt követően kiküldték Tigrist, ő még hosszabban vizsgálódott, beszélt a farkas hasában időző nagymamával, és megállapította, hogy az idős hölgy boldogtalan. Harmadikként Róbert Gida lépett a pástra, munkája semmivel se volt kevésbé alapos, mint a kollégáié, és ugyanarra az eredményre jutott. Legutóbb Nyuszi, Kanga és Zsebibaba zaklatta kérdőívvel a farkast, fáradozásuk jutalma lebarmolás lett. A farkas továbbra is szotyolázik és böfög, a nagymama szomorúan mélázik odabent. Mindenki más tanácstalan.

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/25. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ) 

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/25. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)