2019. június 27., csütörtök

HAZALÁTOGATÓ MAGYAROK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.06.27.


Lassan Nyugat-Európában is elkezdődik majd a nyári szabadságok időszaka, ilyenkor mindenki megindul kipihenni az év első felének fáradalmait. A határátkelők közül sokan ilyenkor Magyarország felé veszik az irányt – de vajon milyennek látják az országot, milyen tapasztalatokat szereznek?

A téma annak kapcsán merült fel bennem, hogy nem is olyan régen volt egy poszt itt, a blogon, ami azt feszegette, mennyire lehet reális képet kapni akár Magyarországról egy hazalátogatás alatt.

A Határátkelő Facebook-oldalán a poszt rengeteg hozzászólást generált, méghozzá nem minden tanulság nélkül valókat, így arra gondoltam, érdemes szemezgetni közülük kicsit. (Megjegyezve, hogy természetesen semmilyen reprezentatív jellege nincs a válogatásnak, ami így leginkább vitaindító érdekességként kezelendő.)

„Alig látni otthon boldog embert”

Nagyon tanulságos volt azt látni, hogy a többség számára egyfajta kultúrsokk a hazalátogatás (Bernadett például egyenesen azt írta, hogy egy ilyen út inkább megerősíti abban, hogy ne költözzön vissza, annak ellenére, hogy nagyon sok mindent imád Magyarországban, ami sehol másutt nem pótolható.)

Más úgy fogalmazott, hogy azt hitte, csak ő érez úgy, hogy nem akar hazamenni (és szégyellte is magát ezért), de annak ellenére nem költözne már vissza Magyarországra, hogy imádott otthon élni.

„A családom hiányzik és néha Budapest, mert az bizony tud hangulatos lenni nyaranta, esti sétálgatásokkor, koncertek, gyönyörű épületek. :) De sajnos az emberek alapmentalitása, a létbizonytalanság, a gázos egészségügy és a lehetőségek hiánya az, amiért nem gondolkodom a visszaköltözésben.

Rettenetesen rosszindulatúak és gorombák tudnak az emberek lenni otthon, legutóbb áprilisi hazautam során döbbentett le elég mélyen a dolog. Épp hogy leszállt a gép, két órája sem voltam a városban és már a taxisofőr is bunkó módon ordít rám (az utasra, aki gizet a szolgáltatásért), hogy ’ba****m már be a cuccaim oda hátra’.

Ezután kb. a BKV-kalauz is, boltban a néni, fogorvos, etc. Alig látni otthon boldog embert és ez akkora szívás...” – írta Nikolett.

Érdekes, hogy az ideges hangulatot elég sokan felvetették, meglehetősen éles kontrasztot húzva a nyugati élettel. Akadt, aki szerint a nyugalmat sem megvásárolni, se elvenni (megszerezni) nem lehet, ez külföldön alapból a tiéd, ha valamennyire előrelátóan élsz.

„Magyarországon belepúposodhatsz, akkor sem a tiéd. Sem ha szegény vagy, sem ha viszonylag gazdag. Nekem az egészségemet „adta vissza” Hollandia. Mentesültem pl. az életfogytiglani vérnyomáscsökkentő szedésétől. (Zoltán)...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.