DONALD TRUMP AZ UTOLSÓ PILLANATBAN FÚJTA LE IRÁN MEGTÁMADÁSÁT

444.HU
Szerző: akiraly
2019.06.21.

Washingtoni idő szerint este hétkor, vagyis magyar idő szerint szerda hajnali egykor még úgy volt, hogy az amerikai hadsereg válaszcsapást mér Iránra, amiért az lelőtt egy személyzet nélküli amerikai felderítődrónt. A katonai és a diplomáciai vezetés is csapásmérésre számított az egész napos intenzív egyeztetések, és pálne az után, hogy Trump beleegyezett a csapásba.

A New York Timesnak nyilatkozó források szerint "egy markolásnyi" iráni célpont, köztük radarállomások és rakétaütegek ellen mértek volna csapást, a művelet már a kezdeti szakaszában volt, amikor Trump váratlanul visszavonta parancsát. Szerencsére addig még egy rakétát se indítottak a célpontok ellen.

Trump, aki korábban már többször is egyértelművé tette, mennyire nem fűlik a foga Irán megtámadásához, a lehető legutolsó pillanatban most is megakadályozta ezt. De amúgy lett volna joga rá?

Az aktuális helyzet három okra vezethető vissza:

- Valakik - az amerikaiak szerint Irán, bár erre száz százalékig meggyőző, közvetlen bizonyítékot nem adtak - megtámadtak két tankerhajót a Hormuzi szorosban;

- az incidens után Irán előbb csak rálőtt, majd meg is semmisített egy amerikai felderítődrónt;

- az amerikaiak már bő egy hónapja állítják, hogy hírszerzési értesüléseik szerint Irán amerikai érdekeltségek elleni támadásokra készül a térségben.

Már az első is összetett, de Ashleey Deeks a Lawfare-en megjelent elemzése alapján mégis az a legegyszerűbb. Összetett, mert a két tankerhajó ugyan nem amerikai, de mindkettő az Egyesült Államokkal kölcsönös védelmi megállapodásban levő ország zászlaja alatt hajózott. Az egyik norvég, Norvégia pedig a NATO tagja. A katonai szövetség alapszabálya szerint egy tagállamot ért támadás esetén az kollektív választ kérhet. De Norvégia nem kért ilyet, még csak támadásnak se minősítette az incidenst...

ITT OLVASHATÓ