Szerzők: FICSOR BENEDEK, MAKRAI SONJA
2019.06.09.
„Minden alkotó tevékenység végső célja az épület! Ennek díszítése valamikor a képzőművészetek elsőrendű feladata volt; e művészetek a nagy építőművészet elválaszthatatlan tartozékai voltak. Ma önelégülten, elkülönülve állnak; helyzetükön előnyösen csak minden alkotó ember tudatos együttműködése és kölcsönhatása változtathat. Építészeknek, festőknek, szobrászoknak újra meg kell tanulniuk megismerni és megérteni az épület egészének árnyalt tagoltságát; így hatja át műveiket újra, magától is az az architektonikus szellem, amely a szalonművészetben elveszett.”
Egy új világ új esztétikáját fogalmazta meg Walter Gropius német építész 1919-ben a Bauhaus manifesztumában. Az iskola, amely forradalmasította a művészet és az ipar viszonyát, mindössze 14 évig működött, a művészetekre és a társadalomra gyakorolt hatása azonban a mai napig felbecsülhetetlen. A Bauhaus történetében számos magyar művész bukkant fel, Gropius iskolájában tanított Breuer Marcell, Moholy-Nagy László és Berger Otti, a diákok között pedig olyan kimagasló alkotókat találunk, mint Molnár Farkas, Forbát Alfréd, Weininger Andor, Stefán Henrik, Johan Hugó, Blüh Irén, Fodor Etel és Kárász Judit...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.