AKADÉMIAI KUTATÓK EGÉSZ GENERÁCIÓJA TÁVOZHAT – MAGYARORSZÁGNAK BIZTOSAN ROSSZ, HA A FIDESZES TÖBBSÉG MEGSZAVAZZA AZ MTA-TÖRVÉNYT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2019.06.07.

Magyarországnak biztosan rossz, ha a képviselők megszavazzák azt a törvénytervezetet, amely szerint szeptember elsejével államosítják az MTA kutatóhálózatának ingó és ingatlan vagyonát, sőt még a döntést is, mit szabad kutatni, mit nem. Az Európai Parlament megválasztásának másnapján nyilvánosságra került tervezet alighanem még abban az illúzióban fogant, hogy a kormány európai befolyása erősödik a választás eredményeként. Ennek azonban az ellenkezője történt, így maga a kormány és annak klientúrája is jelentős forrásokat veszíthet, ha ragaszkodik az akadémiai kutatóhálózat bedarálásához. A Palkovics László vezette innovációs tárca által benyújtott javaslat szerint az MTA-t köteleznék arra, hogy a kutatóintézetekhez kapcsolódó vagyont ingyenes használatba adja a kormány alá rendelt új intézménynek, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak. A forrásokról egy olyan grémium, a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács döntene, amelyet a miniszter vezetne, sőt a tagokat is ő maga választaná ki.

– Az MTA a világ egyetlen olyan akadémiája, amelyet nem egy uralkodó vagy egy kormány, tehát nem az állam hozott léte, hanem egy nemzet. Egyesületként jött létre 1825-ben, amikor Széchenyi felajánlotta a tudós társaság létrehozására birtokainak egyéves jövedelmét. Helyzete tehát unikális.

Vagyis a majd’ kétszáz esztendő előtti civileknek üzent hadat a kései központi hatalom. Erre a momentumra Zsoldos Attila történész, akadémikus emlékeztetett, amikor lapunknak azokat az érveket sorolta, miért ütközik törvénybe az akadémiai vagyon elkobzása. Ennek fényében különös jelentőséget nyer a megállapítás, amelyet Lovász László tett az Akadémia melletti vasárnapi tüntetés résztvevőihez intézett üzenetében. E szerint az elmúlt év az intézmény megalapítása óta az egyik legnehezebb esztendő volt, miközben a történet vége még nem ismert, nem tudjuk, hogy a tudomány autonómiájának megőrzése érdekében tett erőfeszítéseket siker koronázza-e.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón a 168 Óra kérdésére cáfolta, hogy alkotmánysértő lenne az akadémiai hálózat ingó és ingatlan vagyonának államosítása, hiszen mindaz már eleve állami tulajdon. Ezzel ellentétes azonban Fleck Zoltán jogszociológus professzor álláspontja: valójában egy autonóm köztestületről van szó, amelynek az Alaptörvény védi a működését. Ez a működés pedig csak akkor biztosítható, ha a testület szabadon rendelkezhet a vagyonával. Természetesen

az országgyűlési kétharmadnak megvan az ereje ahhoz, hogy akár alkotmánymódosítással szerezzen érvényt a kormányzati akaratnak, ezzel azonban túllép a jogállami kereteken.

Fleck Zoltán szerint az MTA története során a függetlenségét mindig csak olyan rezsim csorbította, amely megtagadta a demokráciát...

ITT OLVASHATÓ