A SZEGÉNYEKET AKARTÁK VELE SEGÍTENI, AZTÁN A SZEGÉNYEK ELLEN FORDULT

INDEX
Szerző: DOMSCHITZ MÁTYÁS
2019.06.05.

Képzeljük el, hogy egy olyan világban élünk, ahol minden a túrórudi árához van kötve. Egy liter benzin a túrórudi 300 százalékába kerülne, a papír zsebkendő a 80 százalékába, a sportcipőket pedig a túrórudi értékének százötvenkétszereséért árulnák.

ELÉG FURA LENNE, NEM?

Márpedig a szociális juttatások és bizonyos családtámogatásoknál ehhez hasonló a helyzet, annyi különbséggel, hogy nem a túrórudihoz vannak ezek kötve, hanem a nyugdíjminimumhoz, aminek az értéke – a túrórudival ellentétben – 2008 óta változatlan.

A nyugdíjminimum – vagy más néven minimálnyugdíj, jogi szövegekben pedig az „öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege” – az az összeg, amit az mindenképpen megkap, aki jogosult a nyugdíjra, azaz mire betölti a nyugdíjkorhatárt, fizetett munkával vagy más jogosultságszerző tevékenységgel (például gyereknevelés) ledolgozott 20 évet. Alapvetően arra találták ki, hogy ha valaki ebben a két évtizedben rosszul fizető munkákat végzett, az is kapjon havonta annyi pénzt, amiből már így-úgy meg tud élni. Az így-úgyot azért kell hozzátenni, mert mindössze 28 500 forintról van szó.

Ekkora nyugdíjat a Pénzcentrum tavaly januári adatai alapján összesen 69 ember kap, mivel a nyugdíj értéke az emberek havi nettó átlagkeresetétől függ, ez pedig általában elég magas ahhoz, hogy a minimálnyugdíjnál több pénzt járjon a nyugdíjasoknak. A nyugdíjminimum valódi jelentőségét az adja, hogy az értékéhez van kötve több gyermekvédelmi vagy szociális juttatás...

ITT OLVASHATÓ