A KÚRIA KICSIT ENGEDETT, DE NEM VÉDTE MEG A DEVIZAHITELESEKET

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.06.21.

A Kúria Konzultációs Testülete egy hónappal ezelőtt kimondta, hogy amennyiben a bankok bizonyíthatóan nem tájékoztatták kellőképpen a devizahiteles ügyfeleiket a hitelkonstrukciók árfolyamkockázatáról, a megkötött szerződések érvényüket veszíthetik. A testület szerdán tárgyalt arról, hogy ezekben az esetekben milyen jogkövetkezményei is lehetnek a hitelszerződésekre a nem megfelelő tájékoztatásnak.


A Kúria csütörtökön közzétett közleménye szerint a Konzultációs Testület arra jutott, hogy a hitelszerződéseket ebben az esetben sem kell érvényteleníteni, viszont lehetőség nyílik a bíróságok számára, hogy az adósoknak kedvező módosításokat vigyenek be a kérdéses szerződésekbe.

(Jogi zsargonban ez lépésről lépésre úgy néz ki, hogy érvénytelenítik a problémás szerződést, majd kiküszöbölik belőle az érdeksérelmet, aztán újra érvényesítik.)

A bíróságok számára nem kötelező érvényű, de irányadó állásfoglalás két módot határoz meg az hitelesek kárára történt érdeksérelem kiküszöbölésére:

- az egyik szerint a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben határozzák meg, ügyleti kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat (BUBOR) szerződéskötés-kori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni;

- másik lehetséges mód, ha a szerződést a bíróság úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálja, miközben változatlanul hagyja a szerződésben rögzített kamatmértéket a forintosítási fordulónapig. Annak meghatározása, hogy a fogyasztó milyen mértékű árfolyamkockázat viselésére köteles (maximált árfolyam), bírói mérlegelés tárgya a konkrét szerződés alapján, szükség esetén szakértő bevonásával...

ITT OLVASHATÓ