2019. május 11., szombat

VALAMI AMERIKA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2019.05.10.


Miniszterelnök urunk, ha Isten is úgy akarja, jövő hétfőn Amerikába megy. Az előző mondatban rejlő bizonytalanságot valószínűleg magya­ráznunk se kell. Március végén például Angolába utazott volna, ám azt a látogatást a meghívók lemondták. Állítólag azért, mert közben rájöt­tek, hogy miniszterelnök urunk semmibe veszi a kisebbségek és a me­nekültek jogait, a sajtószabadságot felszámolta, a bíróságok független­ségét pedig beszántani iparkodik. Sokáig töprengtek, de a kép végül csak-csak összeállt. Nem vagyunk egyformák, van, akinek gyorsan jár az esze, van, akinek lassabban. Niels Bohr állítólag az utóbbi csoportba tartozott, viszont amikor sikerült valamely problémának a végére jut­nia, akkor azt olyan mélységben és annyira újszerűen fogta föl, mint rajta kívül senki más. Miniszterelnök urunk meghívásáról a Trump-ad­minisztráció egy hete még csak gondolkodott, legalábbis a Foreign Po­licy május elsejei keltezésű cikke szerint. Közben az időpontot egyez­tették, de nem kizárt, hogy a Trump-admi­nisztráció még a jövő héten is gondolkodni fog.

A tét nagy, hiszen a glóbusz első számú hatalmasságai ülnek vagy nem ülnek le tárgyalni egymással, az emberiség jövője ezen áll vagy bukik. Trump „a legmagasabb világi hely”, ezt maga Orbán mondta két évvel ezelőtt a Lámfalussy-konferencián. Az elnök szinte még hivatalba se lépett, de miniszterelnök urunk már mindent tudott róla, világtörténelmi, sőt üdvtörténeti jelentőségével is tisztában volt, és percig se habozott ezeket az ismereteket az örvendező publikummal megosztani. Ami pedig őt magát, Orbán Viktort illeti, vele kapcsolatban a kételynek árnya se bukkanhat föl. Európa erős embere ő, ahogy ezt a leghitelesebb hírforrások már több alkalommal a tudtunkra adták, legutóbb például a Magyar Nemzet: „a magyar miniszterelnök ma már a világpolitika [...] egyik meghatározó szereplőjévé vált [...] Egyre töb­ben Európa egyik erős embereként tekintenek Orbán Viktorra”. Hason­lóan vélekedik Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője is: Trump „Európa erős embereként tekint Orbán Viktorra, és a kevés ko­molyan vehető európai vezetők egyikének tartja”.

Orbán és Trump személyében tehát Európa és Amerika, a földke­rekség két legfontosabb kontinense ad egymásnak randevút. Világ­szerte sokan vártak már erre a találkozóra, írja a 888.hu, nyilván a legmegbízhatóbb közvélemény-kutató intézetek felméréseire támasz­kodva, később azonban zavaros feltevésekbe bocsátkozik. Eszerint Trump hívhatta volna Junckert, Merkelt vagy Macront is akár, ő mégis Orbánt hívta „valószínűleg azért, hogy Európa jövőjéről egyeztessen, és tájékozódjon a kontinens politikai kihívásairól. Ebből a szempontból pedig a lehető leghitelesebb európai vezetőt invitálta Wa­shingtonba”.

Biztosan így van, mindamellett legyen szabad három észrevételt megkockáztatnunk. Juncker, Merkel és Macron ismereteink szerint mostanában nem akar több szekérderéknyi borzalmasan drága hadi­technikát vásárolni az Egyesült Államoktól, Orbán ellenben akar. Az egyik nagyhatalomtól atomerőmű, a másiktól vasútvo­nal, a harmadik­tól ötödik generációs vadászbombázók, ezt ő nyilván úgy magyarázza önmagának, hogy megvesz kilóra mindenkit, akit akar. Karesz hüje Gyöngyi hüje csak én vagyok okos énnekem a se­gembe is felyem van.

Ez volt az első észrevétel. A második: ha Trump csakugyan Eu­rópa jövője és „politikai kihívásai” felől kívánna érdeklődni, akkor meg­kérdezné a szakértőit. De nem kérdezi őket, mert nem kíváncsi se Eu­rópára, se a szakértőire, akiket csaknem annyira utál, mint Orbán a sajátjait. Valószínűbb, hogy Trump egyszerűen csak szeretné megnézni közelebbről azt az embert, aki önmagát úgy írja le, hogy „én vagyok a legkeresztényebb, tehát a legeurópaibb az európaiak között. Európa DNS-e vagyok, annak az őrzője”.Természetesen mindenki az, akinek mondja magát, ha tehát valamely embertársunk akkus fűnyíróként mutatkozik be, akkor ő egy akkus fűnyíró, és passz. Ilyesmin nem vi­tatkozunk. Evvel együtt ez a „legkeresztényebb” kissé meglepően hat annak az embernek a szájából, akihez képest Dzsingisz kán egy osz­lopszent volt, szimplán csak azért, mert dokumentáltan hitt valamiben, ami még őnála is szubsztanciálisabb. Viszont Trump kíváncsisága is megérthető. Közös fotón szerepelne azzal a hivatalban lévő politikus­sal, aki mellett még ő is egy mentálisan élére vasalt polgár benyomá­sát bírná kelteni. Emberek vagyunk. A harmadik megjegyzés pedig a „lehető leghitelesebb európai vezető” kitételre vonatkozik. Erről csak annyit, hogy a hiteles ember olyan, mint a viszkis rabló. Gazságokat művelt, de a büntetését leülte, kitanulta a fazekasmesterséget, tetsze­tős cserépedényeket állít elő. Azóta hiteles. Azelőtt…?

A cél tehát ennyi. Két hasonszőrű svihák egyszeri találkozása, közös sajtótájékoztató, ötven másodpercek a világ televízióiban. Ami garantáltan nem lesz benne, az a visszaédesgetés...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.