TIZENKÉT DOLOG, AMIÉRT ANGLIA JOBB, MINT MAGYARORSZÁG

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Laura
2019.05.02.

Laura három éve költözött az Egyesült Királyságba, ennek az időnek a nagy részét Londonban töltötte, míg most Dublinban él, de már tervben van egy következő költözés. Nem Magyarországra, mert mint írja, az egyelőre nem jut az eszébe…(A képeket köszönöm szépen.)

„Igen, elsősorban anyagi okok miatt költöztem külföldre, mint sokan mások. Viszont nem azért jó itt élni, mert többszörösét keresem annak, amit otthon kerestem, és nem mennék vissza akkor sem, ha ugyanennyit keresnék otthon.

Persze, néha elkap a honvágy, szívesen összeülnék egy rosé fröccsre a barátaimmal munka után… de a legtöbben már Budapestre költöztek, sőt még többen terveznek is, én még már éltem Pesten 3 évig, de nem jött be.

Éppen tegnap kérdezte egy francia ismerősöm, gondolok-e arra, hogy hazaköltözök egyszer (mert ő igen), a válaszom határozott nem volt, amire visszakérdezett, hogy miért nem… hát így született ez a lista.

Meg kell jegyeznem, vannak pontok, ahol már Magyarország is progresszív útra lépett, viszont még mindig jelentősen le van maradva a UK-tól.

Rólam: Kicsit több, mint 3 éve költöztem Londonba, majd fél éve Dublinba kerültem munka miatt, viszont jövőre Észak-Írország a terv, aminek az elsődleges oka, hogy „vissza a UK-ba” és vidékre.

Ezalatt a három év alatt szinte kizárólag britek és írek társaságában mozogtam, a munkahelyemen is egyedüli magyar vagyok, tehát autentikus közegből szereztem a tapasztalataimat és természetesen a lista szubjektív!

#1 Oktatási rendszer

Talán innen indul az egész. Az oktatási rendszerünk erősen lexikális jellegű, (sokszor megdöbbenve néznek rám, hogy én azt vagy azt honnan tudom, és miért kellett megtanulnunk 2 idegen nyelvet gimnáziumban), viszont egyáltalán nem praktikus jellegű és nem nevel az életre.

Sosem volt open discussion (nyílt beszélgetés) az iskolai éveim alatt, sose neveltek minket arra, hogy bátran felszólaljunk. Sose voltak projektek. Azt látom, a briteknél teljesen általános az, hogy felszólalnak meetingeken, nem paráznak.

Itt a gap year is népszerű, amikor is érettségi után a fiatal egy évet tölt külföldön, utazik, dolgozik, önkénteskedik, kipróbálja magát, megismerkedik az élettel és magával is. Otthon már 18 évesen döntsd el, mi akarsz lenni, és persze egyből főiskola, egyetem, mert az úgy ‘illik fiam’.

#2 Szakmunka tisztelete és becsülete

Erősen az első ponthoz kötődik. Otthon valahogy lenézzük a szakmunkát. A jó tanulót csakis gimnáziumba küldjük, onnan meg egyetemre vagy főiskolára. Óriási diplomás túlképzés van. Pedig sokan egy jó szakmával sikeresebbek tudnának lenni és ki tudnának teljesedni.

Itt egyáltalán nincs diplomakultúra, rengeteg sikeres embert ismerek, (pl. bankigazgató, aki 16 évesen kezdett egy multinacionális banknál, majd 14 év alatt végig lépkedett a szamárlétrán), akik mind-mind 16-18 évesen álltak munkába és a képességeik által jutottak el oda, ahol vannak.

Egy jó szakmunkás pedig sokszor jóval többet keres, mint egy irodai alkalmazott. Ezek mellett a vállalkozásindítás és üzemeltetés is nagyon egyszerű itt...

ITT OLVASHATÓ