TAPSOLHATNAK ÖRÖMÜKBEN A NYUGATI ELHÁRÍTÓK

INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2019.05.21.

Régóta a nyugat-európai titkosszolgálatok bögyében volt az az osztrák politikai kör, amelyik belebukott a szélsőjobboldali alkancellárt leleplező rejtett kamerás botrányba, mert nekik köszönhető, hogy az osztrák titkosszolgálatban elveszett az európai társszervek bizalma. Bár a videó készítésének, sőt megszerzésének körülményei is azt valószínűsítik, hogy a leleplezést végzők titkosszolgálati módszerekkel dolgoztak, mindez nem feltétlenül jelenti azt, hogy állami szereplők állnának a háttérben. A privát szektorban is vannak olyan cégek és szervezetek, amelyek el tudnak végezni egy ilyen munkát. Nem olyan régen éppen Ausztriában volt egy hasonló próbálkozás magyarok ellen, de azt elbénázták a végrehajtók.

A titkosszolgálati szakzsargon sting operationnek nevezi azt a módszert, amivel valakik gyakorlatilag kormányválságot idéztek elő Ausztriában. A módszer lényege, hogy tesztelnek, csőbe húznak valakit. Az Egyesült Államokban a rendőrségen belül is gyakran alkalmazzák ezt a módszert, például amikor magukat drogkereskedőknek kiadó rendőrök környékeznek meg más drogkereskedőket, végül pedig lebuktatják őket. Minden bizonnyal egy ilyen sting operation „áldozata” lett Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, a Szabadságpárt (FPÖ ) első embere, aki óvatlanul súlyos korrupciós viszonyokról mesélt és állami segítséget ígért magukat orosz oligarcháknak kiadó embereknek egy – mint később kiderült, bekamerázott – ibizai nyaralóban. Ez Ausztriában már elég ok arra, hogy egy politikus megbukjon. Az ibizai felvételen Strachéval tárgyaló nő egy orosz oligarcha, Igor Makarov unokahúgának adta ki magát. Makarov egy Vlagyimir Putyinoz közel álló oligarcha, akinek amúgy nincs unokahúga.

Maga az akció nem igényel nagyobb kreativitást, mint egy hosszúra nyúlt Kész Átverés Show bármelyik adása, ám több pénzbe és időbe kerül. Megnyerni valakinek a bizalmát annyira, hogy ilyen kötetlenül beszéljen, függ a célszemély habitusától is, nyilván egy fecsegő, mindenkivel bratyizó politikust könnyebb csőbe húzni, mint egy bizalmatlan, óvatos embert. Kiépíteni valakivel a bizalmat, megalkotni olyan legendát, ami hihető, mind-mind idő és pénz.

Egy ilyen akció célja lehet akár az is, hogy a csőbe húzott embert zsarolni tudják, de Strache esetében úgy tűnik, ennek ellenkezőjét akarták elérni: a kész terméket eleve a német sajtóban akarták teríteni azok, akik megtervezték és kivitelezték az akciót. A cél kettős: megbuktatni Strachét és a lehető legtöbb FPÖ-st, akit ő maga magával ránthat a mélybe, kormányválságot előidézni. Ezenkívül egyértelművé tenni az osztrákoknak, mennyire könnyen engedné eladni az ország nyilvánosságát egy idegen államnak egy politikai erő önös hatalmi érdekéből...

ITT OLVASHATÓ