SZUPERELEMZÉS: 111 HELY, AHOL A FIDESZ VALÓDI VERSENYRE KÉNYSZERÜLHET ŐSSZEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2019.05.29.

A Válasz Online végigelemezte a legalább tízezres lélekszámú települések EP-választási eredményeit, hiszen ezeken a helyeken ősszel is éles pártviadal várható. Az eredmény: a 167 érintett város kétharmadában (köztük a budapesti kerületekben) a Fidesznek valós versenyre kell készülnie az önkormányzati voksoláson. Sőt: ha egy kategóriával feljebb lépünk, és a húszezer fősnél nagyobb települések szűkebb csoportját vizsgáljuk, 79-ből 68 helyen van elméleti esélye az ellenzéknek – nyilván csakis egységes felállás esetén –, hogy közel kerüljön, illetve akár meg is előzze a kormánypárt jelöltjét.

A 2018-as országgyűlési megmérettetés előtt Orbán Viktor többször is hangsúlyozta: nem kormány-, hanem ellenzékváltó hangulatot tapasztal az országban. A múlt vasárnapi európai parlamenti választáson aztán be is ért a miniszterelnöki „poén”, hiszen a balos szavazók többsége a Gyurcsány család DK-jára cserélte az MSZP-t, a többiek pedig mind az újrazöldülő LMP-t, mind az Állami Számvevőszék kilövési listájának élén szereplő Jobbikot megfosztották a középpárti reményektől – és helyükre a Momentumot emelték.

Ezzel valaminek egy időre biztosan vége szakadt: konkrétan annak a Fidesz számára csak jót ígérő felállásnak, hogy két baloldali alakulat (MSZP, DK), két centrista erő (LMP, Momentum) és két jobboldali formáció (Jobbik, Mi Hazánk) verseng az ellenzéki térfélen belüli pozíciókért. Amíg tehát az ellenzékváltás kizárólag hangulati szinten volt jelen a magyar közéletben – azaz 2010 óta folyamatosan –, Orbán Viktornak, ahogy mondani szokás, csak kérnie kellett egy kávét.

Most azonban a kormánykritikus szavazók a gyakorlatban is kipróbálták az ellenzékváltást: brutálisan lefokozták a Fidesszel így-úgy kokettálgató MSZP-t, illetve a legutóbbi parlamenti kétharmadért felelősnek kikiáltott LMP-t.
(A múltjától szabadulni képtelen, forrásaitól megfosztott Jobbik pedig fel sem igen tudott menni a pályára; a riválisként futtatott Mi Hazánk Mozgalom jóval szervezettebb és láthatóbb kampányt vitt, mint az „anyapárt”.)

A jövő nagy kérdéseinek száma tehát már nem végtelen. Ma már „csak” arra nincs válasz, hogy a nyári uborkaszezon után esedékes önkormányzati választásra összeilleszthető-e a DK-hívek, valamint a Momentumban reménykedők új tábora. Illetve, hogy például a Fideszből vagy a Jobbikból kiszerető jobboldali százezrek hajlandók-e olyan civil vagy független mezbe bújtatott összellenzéki polgármesterjelöltekre szavazni, akik mögött ennyire élesen felsejlik Gyurcsány Ferenc „rémképe”. És hosszabb távon persze az is kérdés, hogy a Momentum az SZDSZ reinkarnációjaként kíván-e bevonulni a magyar politikatörténetbe (egyedüli természetes szövetségesének az MSZP-t meghaladó DK-t tartva), vagy ellenkezőleg: képes lesz integrálni az LMP (egykori) ökotudatos követőit, no meg a Fidesz-kritikussá lett jobboldaliakat...

ITT OLVASHATÓ