2019. május 3., péntek

SOK HARC, SEMMI EREDMÉNY: ÍGY ÁLL A KORMÁNY NAGY TERVE AZ MTA ÁTALAKÍTÁSÁRA - GYAKORLATILAG SEMMI NEM VALÓSULT MEG ABBÓL, AMIVEL TAVALY PALKOVICS LÁSZLÓ INNOVÁCIÓS MINISZTERT MEGBÍZTÁK.

HVG ONLINE
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2019.05.03.


Gyakorlatilag semmi nem valósult meg abból, amivel tavaly Palkovics László innovációs minisztert megbízták.

A jövő hétfőn dönt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgyűlése arról, a kormány szándéka szerint lemond-e a kutatói hálózat működtetéséről. A tavaly nyáron kezdődött vita várhatóan most sem zárul le, ezzel együtt pedig elmondható: gyakorlatilag semmi nem valósult meg abból a tavaly októberi kormányhatározatból, amelyben nem kevesebbel bízták meg Palkovics Lászlót, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) első emberét, mint hogy alapjaiban formálja át a hazai kutatási és innovációs intézményhálózatot.

Az 1481/2018. (X. 4.) számú kormányhatározatot hét hónappal megszületése után néztük meg, és mondatról mondatra végigvettük, hogyan nem sikerült – a feszültség élezésén túl – semmilyen reformterv véghezvitele. Az érveknél többnyire az akadémia anyagaira tudtunk hagyatkozni, hiszen a kormány részéről néhány felszólaláson, interjún vagy zanzákon túl nem született az átalakítási terveket megalapozó tanulmány.

Vastagon szedett dőlt betűkkel szerepel tehát cikkünkben a rendelet szövege, majd ezt követi az, hogy mi lett belőle.

"A kormány

1. egyetért a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs (a továbbiakban: KFI) intézményrendszer átalakításának szükségességével Magyarország versenyképességének növelése érdekében;

2. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy készítsen részletes előterjesztést a hazai KFI rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításáról;

Határidő: 2019. január 31
."

A kutatás-fejlesztés-innovációra szánt források emelésének szükségessége régi mantra: az EU azt várja el, hogy az évtized végére legalább a GDP 3 százalékát költsék a tagországok erre a célra, ehhez képest nálunk nemhogy nőne ez az arány, hanem épphogy csökken. Az EU innovációs ranglistájának legfrissebb, tavaly nyáron publikált 2018-as kiadása szerint 2013-2017 között (tehát a gazdasági válság vége óta) 1,39 százalékról 1,21 százalékra esett vissza ez az arány – magyarul lett volna pénz a növekedésből, de azt másra költötte az állam és a vállalkozások is...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.