ÖT PONTBAN A FIDESZ-EPP-MECCSRŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: PCBLOG
2019.05.09.

1. A Fidesz már csak formailag tagja az Európai Néppártnak (EPP). Tartalmi értelemben a magyar kormánypárt nyíltan az európai szélsőjobboldali pártok közé sorolja magát, és ideológiailag is oda tartozik. Ezt tette egyértelművé az Orbán-Salvini- és az Orbán-Strache-találkozó. A Fidesz jelenleg az egyetlen olyan EPP-tagpárt, amelynek választási kampánya nyíltan a pártcsalád és annak csúcsjelöltje ellen irányul.

2. Ezzel lezárulni látszik az EPP és a Fidesz szakítási folyamata, de a végső döntés még mindig nem született meg. Először 2018 őszén, a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti szavazás után írtunk arról, hogy ez „a vég kezdete Orbán Viktor számára az Európai Néppártban”. Akkor mutatkozott meg először, hogy Orbán támogatói megfogyatkoztak a legnagyobb európai pártcsaládon belül. A konfliktus elvezetett a Fidesz tagságának felfüggesztéséhez, ami valójában időhúzást, a döntés EP-választás utáni időszakra történő kitolását jelentette, hiszen mindkét fél a választási eredmények ismeretében szeretne lépni. Jelenleg az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az EPP vezetése Orbán Viktorra fogja hagyni, hogy lépjen ki ő, ha akar. A Néppárt ugyanis szeretné akadályozni az euroszkeptikus, jobboldali populista, illetve szélsőjobboldali pártok teljes körű egyesülését, és a Fidesz Néppárton belül tartását sokan még mindig jó taktikának tartják a megosztásra. A britek EP-választáson való részvételével (amiből az S&D profitál), illetve Orbán kilépésével ráadásul olyan kicsire szűkülne a Néppárt mandátumtöbbsége (ha megmarad egyáltalán), hogy a „ki delegálja a csúcsjelöltjét?” versenyben valóban a Fidesz szavazatai válhatnak döntővé.

3. Orbán Viktor saját hatalmi pozícióját erősítendő azt próbálta elérni, hogy a EPP-t átformálva szövetséget kovácsoljon a jobbközép, a jobboldali populista pártok és a szélsőjobboldal között. Ez a modell működik jelenleg Ausztriában, de az EP-ben ennek nincs politikai realitása, így Orbán kísérlete is kudarcot vallott: az EPP-nek nem áll érdekében egy olyan stratégia, amely saját (és végső soron az Európai Unió) önfelszámolásához vezet. Az EPP-nek és Salvini csoportosulásának együttesen bizonyosan nem lesz többsége, így egy esetleges együttműködésbe (amire a Néppárt vezetői nem mutatnak hajlandóságot) minden erőt be kellene vonni – azokat is, amelyek nyíltan az európai intézményrendszer felszámolására törekszenek. Ha Orbán végül elhagyja az EPP-t, mindenképpen gyengébb pozícióba kerül az uniós politikai színtéren. Új szövetségeseivel együtt a Fidesz pedig még a várható erősödésük ellenére sem fog tudni annyi szavazatot szerezni az EP-választáson, hogy érdemben befolyásolja az uniós döntéshozatalt a ciklus során. Kétséges ráadásul, mekkora blokkot tud majd Salvini összehozni a széthúzó, sok érdektől tagolt euroszkeptikus oldalon, és mennyire maradhat egy ilyen frakció egységes a ciklus során...

ITT OLVASHATÓ