Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2019.05.25.
A migráció Orbán Viktornak és a Fidesznek köszönhetően 2015 nyara óta napirenden van Magyarországon. Megépült a déli kerítés, egy sor jogszabály és az alaptörvény is módosult, nemzeti konzultációkat, népszavazást is tartottak az ügyről, a fideszesek pedig soha véget nem érő háborút indítottak Brüsszel ellen. Arról viszont keveset hallani, hogy mit akar az EU a bevándorlókkal, és mi történt 2015 óta.
A menekültválságnak vége, de tönkretette az uniós rendszert
2015-ben 1,2 millió menekültkérelmet nyújtottak be az Európai Unióban, ami durván a duplája a 2014-es adatnak, háromszorosa a 2013-asnak, és ötszöröse a 2012-esnek. A közös európai menekültügyi rendszer – amit dublini rendszernek hívnak – látványosan összeomlott a migrációs nyomás alatt. Hiába zuhant meredeken 2015 után a benyújtott menekültkérelmek száma, egyértelművé vált, hogy az EU-nak kell valamit kezdenie a helyzettel. És kezdett is, minek nyomán csökkentek a számok...
Az európai uniós menekültügyi és bevándorlási rendszer kis túlzással kipörögte a maga illiberális fordulatát:
hiába hadakozik ellene a mai napig az Orbán-kormány, a kvótaötlet elbukott, az EU pedig kiszervezte a problémát Európa határain kívülre.
A dublini szabályok szerint a menedékkérelmet abban az országban kell elbírálni, ahol a kérelmező belépett az EU-ba. A szabályok megalkotásakor azonban nem volt cél, hogy a felelősség megfelelő és igazságos elosztását is garantálják a tagállamok között, így amikor 2015-ben az előző évekhez képest sokkal több menekült és menedékkérő érkezett Európába, a határokon lévő Görögországra és Olaszországra aránytalanul nagy teher hárult és a rendszer összeomlott – látta be az Európai Parlament is.
A dublini rendszer reformjára tett javaslatot jegyző Cecilia Wikström, svéd liberális EP-képviselő így foglalta össze ennek javaslatait:
- a tagállamoknak közösen kell felelősséget vállalniuk a menedékkérőkért,
- a külső határokkal rendelkező tagországok – amelyek a legtöbb menekült számára az első érkezési helyet jelentik Európában – vállalják az összes érkező nyilvántartásba vételét és védjék az EU külső határait,
- a nemzetközi védelemre szorulók a jelenleginél sokkal gyorsabban jussanak védelemhez, míg azokat, akiket nem illet meg a menedékjog, gyorsan és a jogaikat tiszteletben tartva küldjék vissza származási országukba.
A reform döcögősen megy, főleg az első pont miatt, ugyanis az uniós intézmények a kvótánál nem találtak ki jobbat, azt viszont egy sor ország ellenezte, így nem ment át a rendszeren. A kvótarendszer lényege, hogy minden tagállam egy meghatározott százalékban vesz át menedékkérőket azoktól a tagállamoktól, ahová a menedékkérők érkeznek, ezzel biztosították volna a közös felelősségvállalást a tagállamok között. Tehát a közös EU-s megoldásra, ami az uniós dokumentumok, jelentések szerint megoldás lenne, nem sok esély látszik, és az EP-választás után sem változik majd a helyzet...
A reform döcögősen megy, főleg az első pont miatt, ugyanis az uniós intézmények a kvótánál nem találtak ki jobbat, azt viszont egy sor ország ellenezte, így nem ment át a rendszeren. A kvótarendszer lényege, hogy minden tagállam egy meghatározott százalékban vesz át menedékkérőket azoktól a tagállamoktól, ahová a menedékkérők érkeznek, ezzel biztosították volna a közös felelősségvállalást a tagállamok között. Tehát a közös EU-s megoldásra, ami az uniós dokumentumok, jelentések szerint megoldás lenne, nem sok esély látszik, és az EP-választás után sem változik majd a helyzet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.