Szerző: jotunder
2019.05.31.
Itt nem a politika által kitartott nullajulcsikról van szó, hanem olyan emberekről, akik nélkül ez az ország mérhetően kevesebbet érne. És nem, nem Orbán-ellenes csoport írt a kormányfőnek, hanem kiváló tudományos kutatók, akik között bevallottan jobboldali kötődésűek vannak, egyikük konfliktusáról bizonyos balliberális értelmiségiekkel még a Vincenten is írtam. Szó nincs róla, hogy a Lendület-csoportvezetők azt gondolnák, hogy a kormánynak egyáltalán ne lehetnének olyan legitim céljai, amelyek érinthetik a tudományos életet. Itt olvasható a helyzetelemzésük. Nehezen vádolhatnának azzal, hogy különös szimpátiát érzek Orbán Viktor iránt, de azt gondolom, hogy eljött az ideje annak, hogy a miniszterelnök közvetlenül tárgyaljon az Akadémia elnökségével és a Lendületes csoportvezetőkkel. A Lendületes csoportvezetők korábban is képviseltették magukat a tárgyalásokon, és olyan üdítően professzionális módon álltak hozzá a vitához, ami ebben az országban, sajnos, rendkívülinek mondható.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Kormánytagok!
A „Lendület” kutatási kiválósági program tudományos csoportvezetőiként teljes értetlenséggel olvastuk a Palkovics László (ITM) által beterjeszteni kívánt törvénytervezetet, amely a magyar tudományos kutatást – ezen belül a Magyar Tudományos Akadémiát és annak kutatóintézet-hálózatát – kívánja az érintettek egyetértése nélkül, kifejezett tiltakozásuk ellenére átalakítani.
Nyomatékosan kérjük Önöket, hogy ezt az átgondolatlan, szakmai indokokkal nem
alátámasztható és ezért jelen formájában rendkívül káros törvénytervezetet ne támogassák!
Nem szolgálhatja Magyarország érdekeit egy olyan átalakítás, amelyet a magyar tudományos közösség túlnyomó többsége szakmai alapon ellenez és elutasít. A törvénytervezet sutba dobja az utóbbi hónapok tárgyalásainak ITM által is konszenzussal elfogadott eredményeit, és élesen szembemegy az MTA Közgyűlése által elfogadott, a Kormány nyilvánosan kommunikált szakmai igényeit is figyelembe vevő átalakítási javaslatokkal.
A Palkovics-féle törvénytervezet legproblémásabb elemei a következők:
1. Az átfogó elemzés és hatástanulmány nélkül előirányzott, szakmai érvekkel szemben
erőltetett egyoldalú átalakítás tovább mélyíti a bizalmi válságot, hátráltatja az innovációs
célok elérését, és rombolja a tudományos versenyképességet, tetézve az elmúlt egy év
károkozását.
2. A törvénytervezet kiveszi a kutatások feletti ellenőrzést a tudományos közösség kezéből. Közvetlen politikai kontroll alá helyezi a tudományos döntéshozást, szöges ellentétben a nemzetközi gyakorlatban sikeresnek bizonyult, a tudományos közösség önigazgatásán alapuló tudományirányítási elvekkel (mint a Haldane-elv) és a bevált nemzetközi modellekkel, mint például a német Max Planck Társaság, vagy a francia CNRS működési rendszere.
3. A törvénytervezet ellentétes az Alaptörvénynek a tudományos kutatás és az MTA szabadságát védő rendelkezéseivel, és figyelmen kívül hagyja a magyar tudományos
közösség és az MTA testületi álláspontját. Konkrétan:
a. az NKFIH új irányító testületének (Nemzeti Tudománypolitikai Tanács) csak egyharmadát, a létrehozandó új Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületének pedig kevesebb, mint felét adják a tudomány Kormánytól független képviselői;
b. elveti a Közgyűlés által szakmai alapon elfogadott irányítási formát, ami a kormányzat, az MTA és a kutatóhálózat egyenlő arányú képviseletét írja elő;
c. elveti a konszenzussal elfogadott köztestületi formát;
d. az intézetigazgatók és gazdasági vezetők kinevezése, önálló intézetek és központok megszüntetése, alapítása, valamint újak felvétele a hálózatba nem minősített többségi döntéssel történik;
e. nem rendelkezik az igazgatók kiválasztásánál a nyílt pályázati eljárásról;
f. hiányzik az új intézetek alapításáról, megszüntetéséről és felvételéről elfogadott 1 éves moratórium;
g. az új struktúra részleteinek kidolgozásában elmulasztja a független nemzetközi partnerek (pl. Max Planck Társaság) bevonását;
h. a tervezet nem ad garanciát a direkt (nem pályázati) támogatás reálértékének megőrzésére és az elkövetkező 5 évben történő kiszámítható növekedésére.
4. A törvénytervezet egyoldalú állami jogi aktussal az MTA-t kötelezi (“feladatául írja elő”) vagyona használati jogának átengedésére, amivel veszélyes és a jogrendet súlyosan romboló precedenst teremt az államosításra.
5. A törvénytervezet az átlátható és stabil finanszírozási rendszer hiányával kiszámíthatatlan környezetet teremt. A kiszámítható feltételek és stabil intézményi
környezet elengedhetetlenek a magas színvonalú kutatásokhoz és a kiváló kutatók megtartásához.
6. A törvénytervezet szerinti átalakítás hatalmas kárt fog okozni a magyar tudományos
kutatás nemzetközi presztízsének, veszélyeztetve a nemzetközi, ezen belül EU pályázati
sikerességet.
A Lendületes kutatók előző levelére írt válaszlevelében Miniszterelnök Úr egyértelműen
kinyilvánította, hogy a tervezett átalakítás során érték nem veszhet el, és a tudományos
kutatás szabadsága nem sérülhet. A törvénytervezet elfogadása esetén pótolhatatlan nemzeti értékek vesznek el, és már rövid távon is helyrehozhatatlan tudományos, kulturális és gazdasági károk keletkeznek. Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével
fenyeget.
Budapest, 2019. május 29.
A „Lendület” kutatási kiválósági program tudományos csoportvezetőiként teljes értetlenséggel olvastuk a Palkovics László (ITM) által beterjeszteni kívánt törvénytervezetet, amely a magyar tudományos kutatást – ezen belül a Magyar Tudományos Akadémiát és annak kutatóintézet-hálózatát – kívánja az érintettek egyetértése nélkül, kifejezett tiltakozásuk ellenére átalakítani.
Nyomatékosan kérjük Önöket, hogy ezt az átgondolatlan, szakmai indokokkal nem
alátámasztható és ezért jelen formájában rendkívül káros törvénytervezetet ne támogassák!
Nem szolgálhatja Magyarország érdekeit egy olyan átalakítás, amelyet a magyar tudományos közösség túlnyomó többsége szakmai alapon ellenez és elutasít. A törvénytervezet sutba dobja az utóbbi hónapok tárgyalásainak ITM által is konszenzussal elfogadott eredményeit, és élesen szembemegy az MTA Közgyűlése által elfogadott, a Kormány nyilvánosan kommunikált szakmai igényeit is figyelembe vevő átalakítási javaslatokkal.
A Palkovics-féle törvénytervezet legproblémásabb elemei a következők:
1. Az átfogó elemzés és hatástanulmány nélkül előirányzott, szakmai érvekkel szemben
erőltetett egyoldalú átalakítás tovább mélyíti a bizalmi válságot, hátráltatja az innovációs
célok elérését, és rombolja a tudományos versenyképességet, tetézve az elmúlt egy év
károkozását.
2. A törvénytervezet kiveszi a kutatások feletti ellenőrzést a tudományos közösség kezéből. Közvetlen politikai kontroll alá helyezi a tudományos döntéshozást, szöges ellentétben a nemzetközi gyakorlatban sikeresnek bizonyult, a tudományos közösség önigazgatásán alapuló tudományirányítási elvekkel (mint a Haldane-elv) és a bevált nemzetközi modellekkel, mint például a német Max Planck Társaság, vagy a francia CNRS működési rendszere.
3. A törvénytervezet ellentétes az Alaptörvénynek a tudományos kutatás és az MTA szabadságát védő rendelkezéseivel, és figyelmen kívül hagyja a magyar tudományos
közösség és az MTA testületi álláspontját. Konkrétan:
a. az NKFIH új irányító testületének (Nemzeti Tudománypolitikai Tanács) csak egyharmadát, a létrehozandó új Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületének pedig kevesebb, mint felét adják a tudomány Kormánytól független képviselői;
b. elveti a Közgyűlés által szakmai alapon elfogadott irányítási formát, ami a kormányzat, az MTA és a kutatóhálózat egyenlő arányú képviseletét írja elő;
c. elveti a konszenzussal elfogadott köztestületi formát;
d. az intézetigazgatók és gazdasági vezetők kinevezése, önálló intézetek és központok megszüntetése, alapítása, valamint újak felvétele a hálózatba nem minősített többségi döntéssel történik;
e. nem rendelkezik az igazgatók kiválasztásánál a nyílt pályázati eljárásról;
f. hiányzik az új intézetek alapításáról, megszüntetéséről és felvételéről elfogadott 1 éves moratórium;
g. az új struktúra részleteinek kidolgozásában elmulasztja a független nemzetközi partnerek (pl. Max Planck Társaság) bevonását;
h. a tervezet nem ad garanciát a direkt (nem pályázati) támogatás reálértékének megőrzésére és az elkövetkező 5 évben történő kiszámítható növekedésére.
4. A törvénytervezet egyoldalú állami jogi aktussal az MTA-t kötelezi (“feladatául írja elő”) vagyona használati jogának átengedésére, amivel veszélyes és a jogrendet súlyosan romboló precedenst teremt az államosításra.
5. A törvénytervezet az átlátható és stabil finanszírozási rendszer hiányával kiszámíthatatlan környezetet teremt. A kiszámítható feltételek és stabil intézményi
környezet elengedhetetlenek a magas színvonalú kutatásokhoz és a kiváló kutatók megtartásához.
6. A törvénytervezet szerinti átalakítás hatalmas kárt fog okozni a magyar tudományos
kutatás nemzetközi presztízsének, veszélyeztetve a nemzetközi, ezen belül EU pályázati
sikerességet.
A Lendületes kutatók előző levelére írt válaszlevelében Miniszterelnök Úr egyértelműen
kinyilvánította, hogy a tervezett átalakítás során érték nem veszhet el, és a tudományos
kutatás szabadsága nem sérülhet. A törvénytervezet elfogadása esetén pótolhatatlan nemzeti értékek vesznek el, és már rövid távon is helyrehozhatatlan tudományos, kulturális és gazdasági károk keletkeznek. Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével
fenyeget.
Budapest, 2019. május 29.
Aláírta a Lendület-pályázat nyertesei közül (május 30-án délig):
...
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.