2019. május 27., hétfő

NEM, NEM, SOHA!

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. SZÜDI JÁNOS
2019.05.27.



...A fent említett iromány szerint a magyar királyok egykori koronája megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát is. Megtestesíti tehát mindazt, amely elvezetett az ország háborús vereségeihez, milliók fronthalálához, több százezrek elhurcolásához, emberi mivoltuktól való megfosztásához, többségük meggyilkolásához, az ország szétdarabolásához, lerombolásához, időszakonként visszatérően száz meg százezrek kivándorlásához.
Nagy Magyarországot nem kellett szétszedni. Nagy Magyarország szétesett. Szétesett, mert vezetői mindent megtettek, amit nem kellett volna és semmit nem tettek meg, amit meg kellett volna tenni, hogy ez ne történjen meg. Menekült a magyar nemzettől – a közös korona alól – minden nemzet, amelyik megtehette. A szlovákok, a horvátok, a szerbek, saját államot akartak, létre is hozták. Nem kérdezték a magyarokat. Nem akartak a magyarokkal közös határok közt maradni. Menekült a magyar is. Egy 2013-ban készített felmérés szerint az Egyesült Államokban a „magyar gént” hordozók száma négy millió körül lehetett. Magyar művészek, tudósok tízezrei alkottak és haltak meg határainkon kívül.
*
A döntés megszületett. Kerüljön a lövészárok méltó helyre. A város szívébe. Oda, abba a környezetbe ahonnan száműzték Nagy Imre a mártír miniszterelnök, József Attila a költőóriás, Károlyi Mihály az első magyar köztársasági elnök, Kossuth Lajos a lánglelkű kormányzó szobrát. Oda, ahol eloltották az 56-os sortűz áldozatainak emlékére lobogó örökmécsest. Oda, ahol egyetlen éjszaka kivágtak több tucat hársfát, felszámolták a lombok alatti parkot. Az itt kezdődő, sokat látott Andrássy út fogadja be az új lövészárkot. A bejáratnál felsorakoztatott tanulóknak az osztályfőnök megmutathatja majd a döntéshozó ízlésének megfelelően fekete márvánnyal beborított teret, amelyre – az ország háza mellé – rekonstruálták egy letűnt dicstelen korszak relikviáit. Visszatért a hősi pátosztól megfosztott, magába roskadt, megtört emberként ábrázolt Kossuth és a szintén ebbe a pozícióba merevített Batthyány kormány tagjainak szoborcsoportja, a Szerbiának – és így a világnak – hadat üzenő, az ország koporsójába ezzel sok-sok szöget beverő miniszterelnök, Tisza István szobra is. A bejáratnál felsorakoztatott tanulók lelkét átitathatja a himnuszba öntött sorstragédia kiváltotta önsajnálat, a bűnbakkeresés, a magyar felsőbbrendűség tudata. A nemzet szentélyébe történő belépés előtt, az állam alattvalójává előléptetett tanerő – minden bizonnyal készül hozzá tanári segédkönyv – könnyes szemmel elmagyarázhatja a rábízott ifjúságnak a revizionizmus jelmondata: „Nem, nem, soha!” mának szóló üzenetét.
*
A döntés megszületett. A döntés inspiráló! Ki kellene használni a döntés adta lehetőséget. Süllyesszük múltunk minden szégyenét a földbe. Hozzunk mellé egy közös, egy valóban nemzeti döntést az árkok betemetéséről. Születnie kell egy másik közös, valóban nemzeti döntésnek: hazánkban nem lehet tovább, nem lehet többé diktatúra. Nem, nem soha!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.