NAGYON SZÉPEK A SZÁMOK A HAZATÉRŐ MAGYAROKRÓL, KÁR HOGY A VALÓSÁGHOZ NEM SOK KÖZÜK VAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2019.05.23.

Semmi nem annyi. Komoly módszertani bajok vannak a magyarok külföldre távozását és hazatérését mutató adatokkal.

Kormánypárti politikusok 2017 óta előszeretettel mondogatják, hogy több magyar jön haza, mint ahányan a jobb megélhetés reményében külföldre mennek dolgozni, meg azt is, hogy túlzók a 600 ezer fölötti kivándorlóról szóló becslések. Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly szeptemberben jelentette ki először, hogy már évente 20 ezren jönnek haza külföldről és többségük nem is megy vissza. 

Első ránézésre nem meglepő tehát, hogy a hét elején a KSH a 2018-as népmozgalmi adatok között is pont ezt a számot találta a visszatérők adatainak összesítésekor. Az már érdekesebb, hogy a pénzügyesek a munkaerőfelmérés adataira hivatkoztak a szám bemondásakor, míg a KSH lapunk kérdésére azt felelte: a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai, a Belügyminisztérium személyiadat- és lakcímnyilvántartása, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő TAJ-nyilvántartása alapján is ugyanez a szám jött ki, tavaly 20 ezer korábban kivándorolt magyar állampolgár tért vissza. 

Katona Tamás, a KSH volt elnöke szerint azonban súlyos módszertani bajok vannak a ki- és bevándorlók adatainak összesítésekor. A hivatal ugyanis 

csak azt tekinti kivándorlónak, aki leadja a TAJ kártyáját, mondván, hogy más országban fizeti a járulékokat, de a napi gyakorlatban ezt nagyon kevesen teszik meg.

A külföldön munkát vállalók egy része fizeti a minimális egészségügyi hozzájárulást és hazajár, ha orvoshoz, főleg ha fogorvoshoz kell mennie. Mások nem is fizetnek, csak maguknál tartják a kártyát és a magyarországi magánellátásban keresik a gyógyulást, mert az még mindig olcsóbb, mint a kinti gyógykezelések. 

A szakember véleményét támasztotta alá a Népszavának a Londoni Magyarok Közösségének ügyvezetője is. Szabó László elmondta, hogy sem ő, sem az egy évvel ezelőtt utána indult családja nem szüntette meg a magyar TAJ kártyáját, fizetik az alapjárulékot és a lakcímkártyát is megtartották, hiszen saját ingatlannal rendelkeznek Magyarországon. Tapasztalati alapon ezt tartja jellemzőnek az angol fővárosban élők 40 százalékára – vagyis ennyi magyar munkavállalóról azt sem tudja a hazai statisztika, hogy eltávozott az országból. Aki először csak ki akarja próbálni a külföldi munkát, néhány hónapra tervez, az biztosan nem éget fel mindent maga mögött – állítja a londoni magyarokat tömörítő és segítő szervezet vezetője...

ITT OLVASHATÓ