MIT TANULHATUNK AZ AMERIKAI BALOLDALTÓL?

MÉRCE
Szerző: MERKER IVÁN
2019.05.15.

Május elsején debütált a Netflixen a Knock Down the House, vagyis magyar fordításban kb. Döntsük le a házat című dokumentumfilm, amely négy amerikai nőt követ, akik a tavalyi félidős választásokat megelőző demokrata előválasztáson mérettetik meg magukat azért, hogy ők lehessenek a párt jelöltjei a lakóhelyükön. Hárman közülük a kongresszusi képviselőségre pályáznak, míg egy esetben a szenátori pozícióra. Egyikük sikerrel is jár.

A film kvázi-főszereplője és húzóneve Alexandria Ocasio-Cortez (becenevén AOC), a Demokrata Párt balszárnyának szupersztárja (és minden idők legfiatalabb kongresszusi képviselőnője), aki a szavazatok 57,5%-át megszerezve legyőzte Joe Crowley korábbi demokrata képviselőt a New York 14. választókörzet jelöltségéért zajló előválasztáson. Crowley a negyedik legmagasabb rangú demokrata volt a Kongresszusban, igazi politikai nagyhal. Mivel ebben a körzetben a demokraták általában 75 és 80% között szerepelnek (ami egyébként New Yorkban nem számít kimagaslóan jónak), így az előválasztás győztese gyakorlatilag automatikusan kongresszusi képviselő lett. (Végül AOC 78%-ot ért el a félidős választáson, a Working Families Party (Dolgozó Családok Pártja) jelöltjeként mégis elinduló Crowley pedig hatot – Ocasio-Cortez kétszer annyi szavazatot kapott, mint Crowley a négy évvel korábbi választáson.)

Nyilvánvaló, hogy AOC kiemelkedő tehetségű politikus, aki sokkal jobban kampányol, mint a másik három szereplő, és nem érthetetlen, hogy a vágásnál miért az országos hírű politikus került fókuszba az előválasztáson végül elbukó és lényegesen kevésbé ismert társai. Ugyanakkor szerintem a film egyik legnagyobb hibája, hogy AOC-t helyezi a középpontba, és míg neki megismerjük a családi hátterét, betekinthetünk a hétköznapjaiba (az egyik jelenetben pl. a barátja bevallja neki, hogy megette az összes fagyit otthon), addig ez a többieknél már kevésbé markáns elem.

Pedig a Missouriban induló Cori Bush, a nevadai Amy Vilela, vagy a nyugat-virginiai szenátori aspirációkkal bíró Paula Jean Swearengin mindhárman érdekes politikai személyiségek. Vilela például egy személyes tragédia (a lánya annak következtében halt meg 22 évesen, mert nem tudta, hogy van egészségbiztosítása, így nem látták el a kórházban) hatására kezdett politizálni, Bush körzetében van Ferguson városa, ahonnan elindult a Black Lives Matter mozgalom 2014-ben, Swearengin pedig a hegyeket letaroló szénbányászattól és fekete tüdőtől[1] sújtott bányászközösség tagjaként veszi fel a környezetet általánosságban és közvetlen közelében is leromboló széniparral a harcot. Őket mindenképp jobb lett volna jobban megismerni.

A film persze önmagában is nagyon érdekes, ahogy betekintést enged egy sikeres alulról jövő politikus hátterébe, és hogy milyen komoly munka kell ahhoz, hogy valaki eljusson egy manhattani étterem pincérségétől a Kongresszusig. Azonban komoly tanulságokkal is szolgálhat a magyar politikától a jelenleginél többet váró embereknek...

ITT OLVASHATÓ