MINDEN RENDSZER ELBUKIK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: CSERI PÉTER
2019.05.28.

A tudományos-fantasztikus irodalom képes arra, hogy felhívja a figyelmet, milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy demokratikusan működő társadalomnak, illetve milyen támadási felületeket hagy saját magán, ha nem oldja meg a kétségtelenül létező problémákat – állítják a nemrég megjelent, 15 tanulmányt tartalmazó, a sci-fi és a tudomány kapcsolatát boncolgató Párhuzamos univerzumok című kötet szerkesztői. Filippov Gábor és Tóth Csaba politológussal (a harmadik szerkesztő Nagy Ádám) többek között arról beszélgettünk, melyek a jó és a rossz kormányzás ismérvei, szerezhet-e legitimitást egy autoriter hatalom nem demokratikus eszközökkel, az autokráciák vagy a demokráciák állnak-e nyerésre, illetve kihalhat-e az emberi faj.

– Önök tényleg úgy működnek, hogy ha egy sci-fiben találkoznak egy új univerzummal, azonnal felállítják magukban az adott elképzelt világ gazdasági-társadalmi-politikai modelljét?

– Tóth Csaba: Én tényleg így működöm, de hát politológus vagyok. Ha találkozom egy popkulturális alkotással, amelyben királyok meg egymással versengő politikai szereplők vannak, és meghatározók a köztük lévő hatalmi viszonyok, óhatatlanul a szakmám szabályai szerint próbálom meg feltérképezni az adott világot.

– Filippov Gábor: Azt hiszem, ezzel minden szakbarbár nagyjából így van. A jó fikció nemcsak szórakoztat, de el is gondolkodtat, sőt valamiféle konzisztenciát is elvárunk tőle. A műfaj legjobbjai, például a Trónok harca vagy A szolgálólány meséje mögött is olyan fiktív világ sejlik fel, amit komoly történelmi-társadalomelméleti tudás birtokában rajzoltak meg...

ITT OLVASHATÓ