Szerző: NEUBEGER ESZTER
2019.05.03.
Azok az ötezernél kevesebb lakosú települések, amelyek nem kerültek rá a falusi csokban részt vevő falvak listájára, akár örülhetnének is, hiszen ez azt jelenti, hogy valamit jól csinálnak. Az országos átlagnál jobban sikerül megtartani a lakosságukat egy olyan helyzetben, amikor a vidéket leginkább rohamos elnéptelenedés jellemzi. Végigtelefonálva néhány ilyen kormányzatot azonban kiderül, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Van, ahol a közeli munkalehetőség miatt most is új utcák létesülnek, de van, ahol a szegényebb lakosság magas gyerekvállalási kedve ellensúlyozza az elvándorlást és a halálozást. És van olyan polgármester is, aki arra panaszkodik, hogy a statisztikához képest valójában sokkal kevesebben élnek a faluban.
Néhány hónap múlva, július elsején startol a falusi csok, a kormány család- és lakástámogatási programja, amely kifejezetten az elnéptelenedő vidéki kistelepüléseket próbálja felrázni. A program lényege, hogy az igénylők a hagyományos csokkal ellentétben lakásvásárlás és -építés mellett felújításra is költhetik a pénzt, amennyiben csökkenő népességű falvakban szeretnének ingatlant. Ezen kívül a falusi csokra az általános csok-szabályok vonatkoznak.
A kormány áprilisban állt elő annak a 2486 településnek a listájával, amelyek részt vesznek majd a programban. Ezek mind ötezer fő alatti falvak, ahol 2003. január 1-je óta az országos átlagnál nagyobb mértékben fogy a lakosság.
Két héttel ezelőtti cikkében az Index viszont térképre tette azokat az 5 ezer fő alatti lakosságszámú településeket, amelyek kimaradnak a falusi csokból. Ezek a kritériumok alapján lehetnek csak kis mértékben csökkenő, vagy akár növekvő népességű falvak is, a lényeg, hogy valamilyen úton-módon 2003 óta sikerült megtartaniuk a lakosságukat.
A fővároshoz és a nagyobb megyei jogú városokhoz közel fekvő falvaknál az ok egyértelműnek tűnik: a város vonzása miatt még nem kezdték el elveszíteni a lakosságukat, vagy még növekedhetett is a népesség a városból kiköltözők miatt. A nyugati határszélen fekvő településekre pedig, ahogyan azt egy korábbi riportunkban már bemutattuk, a vonzó ausztriai munkalehetőségek miatt költöznek sokan.
De mi a titka azoknak a falusi csokból kimaradó kistelepüléseknek, amelyek távol esnek a nagyobb városoktól, vagy az ország olyan részein találhatók, ahonnan hosszú ideje már inkább elköltöznek az emberek? Öt ilyen falu polgármesterét kérdeztük erről...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.