MI TÖRTÉNIK A MAGYAR GAZDASÁGGAL, HA A BREXIT UTÁN JÖN A HUXIT?

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2019.05.24.

A Brüsszel elleni hadviselés konoksága láttán egyre többekben vetődik fel a kérdés, nem fogja-e kivezetni az Orbán-kormány Magyarországot az Európai Unióból, illetve nem löki-e el magától renitens tagját az unió vezetése. Bár mindez fikció, nem árt egy pillantást vetni a rémforgatókönyv lehetséges és számszerűsíthető következményeire. Farkas Zoltán elemzésének második része.

Az első részben azt vizsgáltuk, mekkora megrázkódtatást okozna, ha vissza kellene állítani az országhatárokat, a mostaniban azt igyekszünk számszerűsíteni, mennyire rendítené meg a magyar gazdaság alapjait a kilépés.

Függő helyzetben

Bármilyen vita van is az uniós pénzügyi támogatások felhasználásáról, bármennyit loptak is el belőle, nélküle a válság után a magyar gazdaság nem, vagy csak nagyon nehezen állt volna vissza a növekedési pályára. Jelentőségét a kormányfő időről időre igyekszik bagatellizálni, de a tények ebben a tekintetben meggyőzőbbek a propagandaszólamoknál. A 2007–2015 közötti időszakban a KPMG összegzése szerint közel 14 ezer milliárd forint folyt be, ennek hiányában nem nőtt volna a gazdaság, zsugorodott volna a fogyasztás és a beruházás, sőt ennek köszönhetően javultak az egyensúlyi mutatók is.

A 11 közép- és kelet-európai ország közül Magyarország kapta GDP-arányosan és – Észtországgal holtversenyben – egy főre kalkulálva is a legtöbb támogatást. Bár a 2021–2027-es időszakban a felzárkóztatási támogatások magyar kerete 2018-as árakon a bizottság tervei szerint a negyedével csökken, és felhasználása is kötöttebb, ellenőrzöttebb lesz, az árfolyamtól függően a hazai össztermék 2 százalékára tehető ingyenpénz elég lehet arra, hogy a gazdaság dinamizmusát fenntartsa.

A 2004–2020-as időszakban az Európai Bizottság számításai szerint az EU felzárkóztatási alapjaiból

Csehország 53,5 milliárd

Lengyelország 175 milliárd

Magyarország 55,2 milliárd

Szlovákia 29,5 milliárd

euró támogatásban részesült.

Egy puccsszerű Huxit esetén könnyebb lenne az ingyenes forrásokról lemondani, mint a termelési értékláncokat elvágni, a piaci kapcsolatokat megszakítani. „Magyarország mélyebben integrálódott az Európai Unióba, mint Nagy-Britannia, szárazföldi státusa – a közlekedési hálózattól az energetikaiig és a távközléséig, egészen a környezetvédelmi szempontokig – még jobban leszűkíti a mozgásterét” – hangsúlyozza Balázs Péter korábbi külügyminiszter, Magyarország első uniós biztosa. Tény, hogy a magyar gazdaság nyitottabb, mint a brit, termék- és szolgáltatásexportja együttesen megközelíti a 132 milliárd eurós GDP-t. Összehasonlításképpen, Nagy-Britannia exportja a GDP 30 százaléka körül alakul...

ITT OLVASHATÓ