Szerző: FACSINAY KINGA
2019.05.21.
Közel hét éve, 2012 decembere óta nem volt olyan magas a magyarországi infláció, mint idén áprilisban. Az elmúlt hónapban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, márciushoz viszonyítva pedig 0,9 százalékkal nőttek – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A közvetlen okok között lehet olyan külső tényezőket emlegetni, mint az olaj-, az energia- vagy az üzemanyagárak emelkedését, de igazából az az aggasztó, hogy mélyreható folyamatok indulhattak meg a magyar gazdaságban is.
Minden korábbi jóslat dacára ugyanis a bérek továbbra is mintegy 11 százalékos ütemben nőnek, miközben a gazdasági növekedés is rendkívül gyors fordulatszámon pörög. Ez látszólag jó hír, de a tartósan túl gyors növekedésnek, vagyis a túlfűtöttségnek is lehetnek káros hatásai. Különösen akkor, ha a belső felhasználás táplálja a gazdaságot, ami jelentős keresleti inflációs nyomást jelenthet a jövőben is.
Márpedig Magyarországon épp ez a helyzet, az évek óta tartó évi tíz százalék körüli fizetésemelésekkel a zsebükben az emberek bátran költekeznek (miután az alacsony kamatok miatt megtakarítani nem nagyon érdemes), ami még feljebb hajthatja az árakat. – Ha továbbra is erős marad a belső kereslet, miközben a külső környezet, vagyis az eurózóna és a német gazdaság sem lassul számottevően, akkor nem tud hűlni a magyar gazdaság, és arra lehet számítani, hogy a következő időszakban az infláció tartósan, jelentősen és trendszerűen nőni fog – vélekedett a Magyar Hang kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Bizonyos jelek tehát arra utalnak, hogy a jövőben tartósan berendezkedhetünk a 4 százalék körüli inflációs környezetre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.