Szerző: SZABÓ ZSOLT LÁSZLÓ
2019.05.31.
Részletek a Magyar Hang május 31-i (2019/22.) számában, pénteken megjelent interjúból!
– Azzal, hogy Orbán Viktor kormányfő a pesthidegkúti Klebelsberg-kastély átadásán Horthyt kivételes államfőnek nevezte, a volt kormányzó részévé vált a jobboldali-konzervatív közösség kánonjának?
– A mérsékelt jobboldal viszonya e tekintetben sokáig ambivalens volt. Miközben a két
Nem tudom. Mindenesetre jelzésértékű, hogy a XX. század első feléből Tiszának, Bethlennek és Klebelsbergnek köztereken állnak az államilag felavatott szobrai. Horthyé viszont egyházi vagy magánterületen. Ha Horthynak is lesz szobra közterületen, az új emlékezetpolitikai helyzetet fog jelenteni...
Mi a véleménye a tervezett Trianon-emlékműről? Volt-e változás az elmúlt évtizedekben a Trianonhoz való viszonyunkban? Van olyan XX. századi személy, akiről konszenzus van a magyar emlékezetpolitikában? Kiket lehetne még beemelni ide? Mi a baj az emlékezetpolitikánkkal? Mi baja a Fidesznek Nagy Imrével? Mi a véleménye a Budai Vár átalakításáról? Mit gondol a baloldal emlékezetpolitikájáról? Más európai országokban is ennyire konfliktuskereső a kortárs emlékezetpolitika?
világháború között kritikátlan Horthy-kultusz érvényesült, 1945 után a propaganda az indokoltnál is negatívabb képet alakított ki róla. Az 1980-as évekre ez sokat változott, de még az 1993-as újratemetés alkalmával is érzékelhető volt a bizonytalanság. Állami temetést nem kapott, de az Antall-kormány néhány minisztere azért magánemberként megjelent Kenderesen. A 2010-es évektől elsősorban a Jobbik próbálkozott a Horthy-kultusz meghonosításával, ám mára a párt politikája – és úgy tűnik, múltképe is – módosult.
A Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök viszont kísérletet tett arra, hogy Bethlen István és Klebelsberg Kuno mellé harmadikként Horthyt is beemelje a két világháború közötti nagy magyar politikusok panteonjába. A baloldal ezt joggal kifogásolta, mert nem alaptalanul kötik Horthyhoz a fehérterrort és a zsidók 1944-es deportálását.
E tekintetben Orbán Viktornak ezt a 2017-es mondatát kell igazodási pontnak tekinteni, vagy azt, hogy Horthy-szobor avatáson sem ő, sem más kormánytag nem vett eddig részt?
A Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök viszont kísérletet tett arra, hogy Bethlen István és Klebelsberg Kuno mellé harmadikként Horthyt is beemelje a két világháború közötti nagy magyar politikusok panteonjába. A baloldal ezt joggal kifogásolta, mert nem alaptalanul kötik Horthyhoz a fehérterrort és a zsidók 1944-es deportálását.
E tekintetben Orbán Viktornak ezt a 2017-es mondatát kell igazodási pontnak tekinteni, vagy azt, hogy Horthy-szobor avatáson sem ő, sem más kormánytag nem vett eddig részt?
Nem tudom. Mindenesetre jelzésértékű, hogy a XX. század első feléből Tiszának, Bethlennek és Klebelsbergnek köztereken állnak az államilag felavatott szobrai. Horthyé viszont egyházi vagy magánterületen. Ha Horthynak is lesz szobra közterületen, az új emlékezetpolitikai helyzetet fog jelenteni...
Mi a véleménye a tervezett Trianon-emlékműről? Volt-e változás az elmúlt évtizedekben a Trianonhoz való viszonyunkban? Van olyan XX. századi személy, akiről konszenzus van a magyar emlékezetpolitikában? Kiket lehetne még beemelni ide? Mi a baj az emlékezetpolitikánkkal? Mi baja a Fidesznek Nagy Imrével? Mi a véleménye a Budai Vár átalakításáról? Mit gondol a baloldal emlékezetpolitikájáról? Más európai országokban is ennyire konfliktuskereső a kortárs emlékezetpolitika?
A válaszokat keresse a Magyar Hang május 31-én megjelent 2019/22. számában!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.