Szerző: TÓTH ISTVÁN JÁNOS
2019.05.25.
Azt gondoljuk, hogy a közbeszerzéseknek sem szabadna eltérnie a magáncégek által lebonyolított beszerzésektől legalább is a következő értelemben: a magánvállalatok esetében a tulajdonosok, a részvényesek érdekét szolgálja az, hogy a beszerzéseket a piaci verseny elveinek szem előtt tartásával, piaci szempontok alapján bonyolítsák le. Olyan áron, mennyiségben és minőségben vásároljanak termékeket és szolgáltatásokat, amelyek leginkább szolgálják a vállalat, és ezen keresztül a tulajdonosok érdekeit. Nem lehet ez másként a közbeszerzéseknél sem. Csak itt, akiknek a szempontjait, a jólétét figyelembe kell venni, azok nem a tulajdonosok, hanem az adófizetők, az állam polgárai. E téren is verseny van az egyes országok között: melyik ország intézményei, intézményrendszere képes inkább érvényt szerezni a piaci elveknek és ezzel együtt kontrollálni a korrupciós kockázatokat, és mely országok azok, amelyek rendre alulmaradnak ebben a versenyben? Továbbá, mennyiben tér el egy ország intézményrendszerén belül az egyes intézmények magatartása e téren? Milyen tendenciák figyelhetők meg e szempontból? Mi jellemzi Magyarországot, a magyar állami intézményeket? Az alábbiakban ezekről a kérdésekről lesz szó.
A CRCB régóta dolgozik a magyar és az európai közbeszerzési adatok statisztikai elemzésén. Jelenleg is folyó, legújabb kutatásunkban, amelynek pénzügyi alapját közösségi finanszírozásból teremtettük meg (a kutatást magyar állampolgárok adományai támogatják), a 2005-2018 közötti magyar közbeszerzési adatokat (szám szerint 214.667 szerződés adatát), valamint az Európai Unió által közzétett 2006-2017 közötti közbeszerzési szerződések adatait (összesen 3.190.848 szerződés adatát) vizsgáljuk matematikai-statisztikai módszerekkel. Az alábbiakban, e kutatás első eredményei közül hét ábrát mutatunk be, és a bemutatott eredmények alapján két következtetést fogalmazunk meg.
A közbeszerzések korrupciós kockázatainak elemzésében nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a szerződés megkötését megelőzte-e verseny vagy sem. Azaz, egy vagy több ajánlattevő jelentkezett-e annak a terméknek a szállítására, vagy szolgáltatásnak nyújtására, illetve arra az építési projektre, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés során meghirdetett. E kérdés vizsgálatánál az Európai Unió által is követett módszertani elvek szerint járunk el. Az elemzést szerződésenként, nem pedig az eljárások szintjén végezzük el. Egy közbeszerzési eljárás során ugyanis több szerződés megkötésére is sor kerülhet, amelyek különböző szolgáltatások és termékek beszerzését célozzák, és amelyekre történő jelentkezés egymástól függetlenül is történhet. Ebből következően az ajánlattevők számát, és így a verseny mértékét, vagy hiányát is szerződésenként vizsgáljuk: az adott szerződés elnyeréséért volt-e verseny, több ajánlattevő adott-e be érvényes ajánlatot, vagy csak egy.
Ha az utóbbi következett be, ha csak egy ajánlat volt, akkor természetesen csak az nyerhette meg a szerződést, aki egyedül elindult érte. Ez a helyzet egyben a korrupciós kockázatok magas szintjét is jelenti, hiszen a verseny hiánya, egy induló, az egyik legkedvezőbb helyzet a korrupt szereplők számára. A közbeszerzési korrupció ekkor a legkönnyebben lebonyolítható („Csak X-et, vagy csak Y-t hívjuk meg, oszt jónapot!”). Ekkor legkisebb a korrupció tranzakciós költsége, és – amit a korrupcióval foglalkozó mikroökonómai irodalom hangsúlyoz – a lebukás valószínűsége is, mivel ekkor nem kell beavatni más szereplőket a korrupt tranzakció rejtelmeibe. Elég, ha az ajánlatkérő, és a későbbi nyertes tud a dologról. Természetesen nem minden egy ajánlat mellett megvalósult közbeszerzés korrupt is egyben: a piaci sajátosságok, a vásárolni kívánt termék / szolgáltatás egyedisége sokszor nem is tesz lehetővé más megoldást, csak azt, hogy egy jelentkező legyen. De ha a verseny nélkül elnyert szerződések aránya magas, ha ez a megoldás rendszeres, ha gyakran előfordul egy-egy országban, egy-egy intézménynél, az már arra utal, hogy gyenge az adott országban, illetve az adott intézményben a közbeszerzési korrupciót korlátozó képesség. Ennek megfelelően
A VERSENY NÉLKÜLI KÖZBESZERZÉSEK ARÁNYÁNAK MÉRÉSE ARRÓL IS TUDÓSÍT, HOGY MENNYIRE TUDNAK AZ INTÉZMÉNYEK ELLENÁLLNI A KORRUPCIÓS KOCKÁZATOKNAK...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.