Szerző: BALÁSZ PÉTER
2019.05.03.
Az EP-választási kampányban Európa közös gondjairól és azok megoldásáról illenék szólni, mégpedig magyar szemszögből. Mit tűzhetnek ma zászlajukra olyan politikai mozgalmak, amelyek nem állítják szembe az ország és Európa érdekeit, hanem a szűkebb és tágabb közösségek szempontjait harmonikus egységben kezelik? Próbáljuk meg sorra venni a legfontosabb célkitűzéseket. Egyesek feltűnnek az ellenzéki pártok EP-választási programjaiban, azonban a kormánypárt üzeneteiben egyik sem szerepel közülük.
(1) Európa gravitációs központja minden jel szerint az euróövezet lesz. Az angolok távozásával az euró gazdasági és politikai súlya megnő az unión belül. Az euróövezet megfelelő intézményi adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy egy gyorsító integrációs pálya keretéül szolgáljon, itt szülessenek az EU jövőjével kapcsolatos legfontosabb döntések. Magyarország érdeke, hogy ehhez a belső körhöz tartozzék. Az eurócsatlakozáshoz a politikai elszántságon túl kiegyensúlyozott makrogazdaság és kedvező belépési euróárfolyam szükséges. Ilyen feltételekkel az eurótagságnak számunkra több lehet a haszna, mint a kockázata.
(2) Az Európai Uniótól érkező források összege és szerkezete várhatóan módosul a 2021-től kezdődő új, hétéves költségvetési periódusban (hogy miként, arról még kemény csatákban fognak dönteni a tagállamok az EP-választások, valamint az új Európai Bizottság megalakulása után). Ahhoz, hogy az uniós pénzek hasznosuljanak az ország fejlődése számára, helyre kell állítani a bizalmat az alapok hazai odaítélésében és a felhasználás ellenőrzésében. Ennek fő eszközei egy nemzeti konszenzussal alátámasztott, hosszú távú fejlesztési stratégia, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, valamint szoros együttműködés a csalás elleni uniós ügynökséggel (OLAF).
(3) Az uniós hálózatfejlesztésekben való aktív részvétel egyszerre szolgál hazai és európai célokat. Az EU részletesen kidolgozott tervekkel rendelkezik az európai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozóan. Három multimodális közlekedési folyosó is átszeli Magyarországot, a hozzájuk igazodó hazai tervek elkészítése és benyújtása jelentős uniós többletforrásokat és az Európai Beruházási Bank társfinanszírozását is mozgósíthatja. Lassabban fejlődik az európai energiahálózatok kiépítése, de a magyar részvétel elmélyítése az egyoldalú keleti energiafüggést enyhítheti, így ez is fontos hosszú távú érdekünk.
(4) Az EU perifériája felé sodródó magyar gazdaság felemelkedésének kulcsa az innováció, a versenyképesség gyorsított fejlesztése, uniós programokat is felhasználva. A hazai piacon valódi versenyben kell esélyt adni mind a magyar, mind a külföldi vállalatoknak. Így növelhető az itthon előállított hozzáadott érték, majd erre építve megállítható és visszafordítható az európai mezőnytől való, fokozódó leszakadásunk.
(5) Ha nő a termelékenység, akkor a bérszínvonal is emelkedhet. Ez a kulcsa a magyar munkáskezek megtartásának és – egy következő fázisban – a tömegesen kivándorolt munkaerő hazavonzásának. Az EU bizonyos peremfeltételek tekintetében tud segíteni, például a munkaerő tovább-, illetve átképzését, az oktatás vagy az egészségügy korszerűsítését illetően, de a hazai nagy rendszerek stratégiai fejlesztése a kormányzat feladata. A legelső teendő a szétesőben lévő egészségügyi ellátás és a súlyosan romló oktatás további hanyatlásának megállítása, amit semmilyen uniós intézmény vagy program nem fog megtenni helyettünk.
(6) Az EU vezető intézményeiben Magyarországnak a dacos vétózás és az elszigetelődés helyett döntésközelbe kell kerülnie. Fontos, hogy az Európai Parlament minden nagy politikai családjában – a néppárti, szocialista, liberális és zöld csoportokban – legyenek megfelelő hazai háttérrel rendelkező magyar képviselők, és a mindenkori kormány stratégiai partnerséget ápoljon a legnagyobb és legbefolyásosabb tagállamokkal. Magyarország a tudásbeli és a kapcsolati tőkéje révén nyerhet több beleszólást az uniós ügyekbe. Meg kell célozni magasabb vezetői pozíciók, például az Európai Bizottságban főigazgatói poszt elérését, továbbá uniós intézmény(ek) Magyarországra telepítését.
(7) Az EU keleti határvidékén elhelyezkedő Magyarország számára fontos az unió hosszabb távú bővítési és szomszédságpolitikája. A legnagyobb tagállamokkal összehangoltan, a közös normák alapján érdemes szorgalmaznunk Szerbia és az egész nyugat-balkáni régió közelítését az EU-tagsághoz, valamint szorosabb viszony kiépítését az unió tömbjével közvetlenül szomszédos Ukrajnával és Moldáviával, aminek távlati célja szintén az EU-tagság. Magyarország közreműködhetne az EU és Oroszország, valamint Törökország viszonyának hosszabb távú rendezésében, de csak úgy, ha a közös európai értékeket és érdekeket közvetíti feléjük, és nem megfordítva. Mindez az EU belső biztonságát és – egyebek között – a migráció eredményesebb kezelését is szolgálná...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.