HARVARDI PROFESSZOR: A VIRÁLIS HÜLYESÉGEKET A TECHCÉGEK SZABADÍTOTTÁK A NYAKUNKRA, DE A TÁRSADALOM FIZET MEG ÉRTÜK

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2019.05.03.

A Facebook, a Google és az Amazon mindent tud rólunk, ebbe lassan ideje beletörődnünk. Ezzel ugyanakkor több etikai probléma is jár – elég Orwell disztópiájára gondolnunk ahhoz, hogy ne tűnjön túl jó ötletnek az, hogy egy cég vagy az állam minden lépésünket kövesse. Ha rákeresünk arra, hogy allergiás egy bizonyos fehérjére a kutyánk, özönlenek a diétás táphirdetések, és ha egyszer kerestünk fogorvost a neten, holtbiztos, hogy minden második felbukkanó reklám valamilyen dental service hirdetése lesz. 

Mindenki aggódik

Ez joggal aggasztja a fogyasztókat, és ha a fogyasztók aggódnak, a szolgáltatók is aggódni fognak. A Google épp a mesterséges intelligencia ellenőrzésére hozott létre egy külsős etikai bizottságot – csak azért, hogy kisvártatva be is zárja. Ha már a Google lépett, a többiek sem maradhattak el tőle: januárban a Facebook indított el egy 7,5 millió dolláros etikai alapot a Müncheni Műegyetemen (Technische Universität München, TUM) és az Amazon sem maradhatott ki a buliból: a cég az amerikai National Science Foundationnel együttműködve dolgozik majd az etikus mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges iránymutatáson.

Látható, hogy az elmúlt években egyre nagyobb divatja lett a kritikának és önkritikának, de miközben a techcégek sorra állítják fel az etikai bizottságokat, a kritikák szerint ezek alig csinálnak valamit – arra viszont jók az ilyen testületek, hogy a Twittertől az Instagramon át a Google-ig mindenki arra hivatkozhasson, hogy foglalkozik a problémával. A Microsoft is létrehozta a maga etikai bizottságát, de a többi hasonló szervezethez hasonlóan ennek sincsen vétójoga – a cég arra hivatkozik, hogy a javaslatok hatására „komoly eladásoktól” esett el etikai megfontolások alapján, de azt nem hozta nyilvánosságra, hogy ez pontosan mit is jelent...

ITT OLVASHATÓ