FÉLÁRÚ

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2019.05.10.

Amikor a törvényhozás bármelyik szakaszában kormányközeli szakértő kijelenti, hogy „ne ítélkezzünk előre, lássuk, hogyan működik majd a jogszabály”, úgy érzem, mintha éppen letartóztatnának. A jogalkotás, főleg, ha törvényről, vagyis a jogi hierarchia legmagasabb szintjén lévő jogszabályról van szó, mégiscsak az állam működésének ünnepélyes pillanata kellene, hogy legyen, de nálunk nem az. Nálunk, Magyarországon ez az aktus a kormányzati erőszakoskodás legbiztosabb mutatója. Jelenti elsősorban azt, hogy már megint kimaradt a jogszabály előkészítő szakasza, az előzetes hatásvizsgálat, a jogszabálytervezetek véleményeztetése, egyeztetése az Európai Unió intézményeivel és szükség esetén tagállamaival. Megint nem vonták be az érdekelteket, nem tárgyaltak senkivel, csak arra készülnek, hogy valami jogi fércmunkát keresztülverjenek a parlamenten. Viszont a hazai törvényalkotás egyetlen biztos és stabil eleme a kihirdetés. Ez nagyon megy! Előfordul, hogy a képviselők még el sem engedték a szavazógombot, az aláírandó dokumentum már a különlegesen szuverén és fürge államelnök asztalán fekszik, a másnapi Magyar Közlöny pedig haladéktalanul hozza a törvényhozás legújabb produktumát.

Így volt ez a médiatörvénnyel – akkor L. Simon László államtitkár bölcselkedett, hogy várjuk meg, miként működik majd a jogszabály, de ezt magyarázta Palkovics miniszter az akadémiai átalakítással, Trócsányi miniszter a közigazgatási bíráskodással kapcsolatban. „Várjuk meg, hogyan működik” – mintha az esetleges jó működéssel az épp szóban forgó törvény megalkotásának összes korábbi jogszerűtlensége azonnal megszűnne, mégpedig visszamenőleg. Egy frászt! – természetesen.

Legújabban azt kéne megvárni, hogyan működik majd a sajtókamaráról szóló törvény, amit épp most akar a kormányzat nyélbe ütni. Előkészítés nyilván nem volt, véleményeztetés nem volt, egyeztetése az Európai Unió intézményeivel nem volt. Megint nem vonták be az érdekelteket, nem tárgyaltak senkivel. Ezzel szemben süket dumák vannak a szakmai színvonal emelése tárgyában, az etikai normák, a független újságírás védelmében. Különösen a független újságírás szempontjából figyelemre méltó Szöllősi György személye, aki kormányzati kijáróként két éve talpal ez ügyben. A médiafüggetlenség elszánt harcosának összes kormányzathoz kötődő funkcióját papírtakarékossági okokból mellőzném, de tény, hogy 2001 és 2002 között Deutsch Tamás sportminisztériumában kommunikációs tanácsadó, később a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia sajtószolgálatához kerül, itt kommunikációs igazgató is lett. Orbán Viktor saját bevallása szerint a Nemzeti Sportot kedveli leginkább a hazai lapok közül, így Szöllősi – miután Mészáros Lőrinc megvette a kiadó Mediaworksöt – főszerkesztő lett. 2017 tavaszán Áder János a magyar labdarúgás rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé, a Puskás-kultusszal kapcsolatos ügyek nemzetközi képviselőjévé nevezte ki. Általában pedig Orbán Viktor táskahordozója.

Ennyit a függetlenségéről...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/19. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/19. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)