FALU, BOLOND PAPPAL

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.05.07.

Sajnos látom a jövőt. Mármint nem látok mindent, nem látom mindenkiét, de azt látom, hogy ebben a hónapban – sőt, tán eltart télig is – állandóan Orbán Viktorral kell majd foglalkoznom, ha tetszik, ha nem. Belépett a hiperaktív korszakába, átváltott az euforikus fázisba és olyanokat művel, amik mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Pedig jó lenne.

Jó lenne, mert én már nagyon unom ezt a mindentől elrugaszkodott, téveszmék között tántorgó, mániás elmét, de hát tetszettek volna nem megválasztani. (Lásd még Gyalog-galopp: „A királyod vagyok!” „Én ugyan nem szavaztam rád.”) Sajnos kezd elhatalmasodni a kór, már a saját világában él, és ha a reális univerzum nem azonos ezzel, hát a valódit igazítja a fejében létezőhöz – ezért volt fontos a tegnapi, Kleine Zeitungban megjelent interjú elemzése is, tökéletes kórképet lehetett felállítani belőle. Azt azonban nem gondoltam, hogy a zavaros gondolatözönt kevesebb, mint egy napon belül tett követi – de lássuk, mit művelt a minielnök tegnap?

Eldöntött egy régi kérdést.

Sok vita folyik ugyanis arról, hogy Orbán Viktort az érzelmei vagy a hideg, számító értelem vezeti politikai döntéseiben: tegnap ez kiderült. Mint a magyar miniszterelnök Heinz-Christian Stracheval, Ausztria alkancellárjával tartott sajtótájékoztatóján láthattuk, kormányfőnket az indulatok vezérlik, és egyelőre nem látható, nyilatkozatának miféle következményei lesznek...

ITT OLVASHATÓ