Szerző: Határátkelő / Birdie
2019.05.03.
Birdie és családja tavaly júliusban költözött ki Kanadába. Pontosabban az akkor már jó negyedéve kint dolgozó férjét követték Vancouverbe, ahol most két gyermekükkel, egy 9 éves kislánnyal és egy 11 éves fiúval élnek. A két gyerek természetesen iskolába jár, ahonnan most jöjjön egy kiragadott, de nagyon jellemző pillanatkép.
„Az elmúlt 2 hétben az iskolában a 4.-7. évfolyam tanulóinak (itt az ált. iskola 7-ig tart) heti 2 alkalommal atlétikai „edzést”, felmérést tartottak. Egy-egy óra volt alkalmanként, tanítási időben 14-15 óráig.
A gyerekek kipróbálhatták magukat a rövid- és hosszútávfutásban, súlylökésben, távolugrásban, magasugrásban. Ezután a gyerekekkel hazaküldtek egy 6 oldalas nyomtatványt, amiben magáról a programról írnak, különböző egészségügyi űrlap és más hozzájárulási nyilatkozat volt az edzésterv mellett.
Ábel jó volt rövidtávon és magasugrásban, ezekben szeretne jelentkezni. Ha jól értelmeztem, ezt a tankerület szervezi és igazából iskolák közötti versenynek nevezném, ha az otthoni „hivatalos terminusokat” kellene használnom.
Ebben a tankerületben 25 általános iskola van, ezek fognak versenyezni. Ha a gyerek választott és bevállalja versenyszámonként a heti 1 edzést, ami a mi esetünkben egyik 8:10-8:40-ig tart, a másik a leghosszabb szünetükben, ebéd után (?) 12:20-12:50, akkor egy kisebb területi verseny lesz, majd utána, ha bejut, akkor június 4-én lesz a végső, tankerületi döntő.
Tudatosítani a szülőkben a tisztességes versenyt
Már a folyamat is érdekes a magyar szemünknek, de ami ennél sokkal jobban megfogott, az a fair play code, ami a 6 oldal egyike volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.