Szerző: HORVÁTH GÁBOR
2019.05.25.
Mekkora a veszélye a nacionalista populizmus áttörésének Európában?
Ezt nem lehet kiszámítani, a veszély minden országban más. Úgy érzem, hogy Németországban nem olyan nagy, de Franciaországban a "sárgamellényesek" miatt megcsappant Macron tekintélye, Olaszországban pedig a kormányon belül van válság. Ugyanakkor majdnem mindenütt látja az ember azt, amit Ausztriában és Magyarországon is, hogy a nacionalista-populista pártok és a korrupció elválaszthatatlanok egymástól. Nemrégiben jártam Vicenzában Sir András Schiff fesztiválján, s mint mindig, megvettem a helyi lapokat, akkor is, ha nem értem a nyelvet. Azt láttam, hogy Salvini neve mellett mindenhol feltűnt még egy: Armando Siri. Kiderült, hogy ő Salvini államtitkára, aki kenőpénzeket kapott megrendelésekért. Nietschét idézve: az igazságot nem akkor nehéz képviselni, amikor bátorság kell hozzá, hanem amikor unalmas. Az emberek megszokták, hogy itt van ez az Európai Unió, oda utazol, ahová akarsz, egy pénzzel fizetsz, tanulhatsz az egyetemeken, letelepedhetsz. Ha arról kérdeznénk az embereket, akarják-e, hogy újra legyen vízumkényszer és pénzváltás, mindenki nemmel válaszolna. Európának van vonzereje, de ezt nehéz mozgósítani.
Magyarország már régen elesett. Melyik a következő dominó?
A legnagyobb veszélyt Olaszországban látom, ahol még ott lebeg Mussolini árnyéka, gazdasági-pénzügyi válság és két egymással vetélkedő nacionalista-populista csoport van.
Bécsi újságíróként meglepte Strache esete a titokzatos orosz szőkeséggel?
Életem egyik legszebb napja volt! Legszebb és legmeglepőbb. Megerősítette azt, amit a könyveimben írtam, hogy a történelemben, a politikában semmit sem lehet előre megmondani. Rengeteg olyan történt, amire senki sem számított. Például a Tito-Sztálin konfliktus, vagy hogy egy Trump nevű erkölcstelen, gusztustalan, jellemtelen fickó a világ legnagyobb hatalmának az elnöke lesz. Strache botránya gyógyító válságot robbantott ki Ausztriában. Ez egy ajándék. A politikában lebecsülik a személyiség szerepét, pedig enélkül nem lehet semmit megérteni. Ausztriában a remény most elsősorban a 75 éves köztársasági elnöknek, Alexander Van der Bellennek köszönhető, aki önmagában is példázza az ország pozitív oldalait: orosz-észt származású családja a Vörös Hadsereg elől menekült el, ő már Bécsben született, egyetemi tanár lett, a Zöld párt elnöke és megnyerte az elnökválasztást a szélsőjobboldali jelölttel szemben. Most ott ül a Hofburgban és egy válságos helyzetben nyugalmat, stabilitást, okosságot és mérsékletet áraszt magából.
Régebben alighanem a magyar kormány is belebukott volna egy ilyen, hazai vonatozásokkal is bíró ausztriai botrányba, most viszont ez nem fenyeget. Csak a sajtóviszonyokon múlik?
Strache bukása elsősorban a sajtószabadságon múlott. Az osztrák közszolgálati tévé kilenc órán keresztül közvetített interjúkat, beszélgetéseket a jobb- és a baloldalról mindenkivel. Minden részletről szó esett és azóta is mindenről beszámolnak. A Fidesz összes funkcionáriusát, különösen a Soros ösztöndíjnak köszönhetően angolul kiválóan beszélő Kovács Zoltán kormányszóvivőt elküldeném Ausztriába, megnézni, hogyan számol be a tévé az eseményekről. Jefferson amerikai elnök mondta, hogy ha választania kellene a szabad sajtó és a Kongresszus között, akkor a sajtót választaná. Aztán persze, amikor leleplezték, hogy viszonya volt egy fekete nővel, megharagudott a sajtóra. Ilyenek a politikusok. Én nem találkoztam eggyel sem, aki szerette volna a sajtót. Legfeljebb addig, amíg dicsérték. A Kronen Zeitung azzal a címlappal jelent meg, hogy "Vége a Szabadságpártnak". A videón ugye arról is szó volt, hogy az állítólagos orosz milliomosnő vegye meg és állítsa át a Kronen Zeitungot, mert akkor felmegy a Szabadságpárt támogatottsága. A feladatra pedig alkalmazzák azt a spekulánst, Heinrich Pecinát, aki a magyar sajtót átjátszotta Orbán Viktor kezére. Ha a magyar állami tévét nézed, onnan nem derül ki, hogy miért tört ki a botrány, csak az, hogy Strache buta volt. Szóval a médiának döntő szerepe van...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.