ÉHEZŐK VIADALA – HOVA LETTEK AZ I LOVE BOKROS PÓLÓK?

168 ÓRA
Szerző: BUJÁK ATTILA
2019.05.21.

...A bukás és a nagy kaland után a hallgatás évei jöttek. Bokros külföldre távozott, a Világbank munkása lett. A bank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős igazgatója. Ez egyúttal alkalmat adott arra a jobboldalnak, hogy Bokros-mítoszt dolgozzon ki. Amolyan elő-Sorost kreáltak belőle, aki a földgolyó elpusztításán munkálkodik. Fő gonoszt, akinek nincs sok pénze, de vannak kapcsolatai. A baloldal is csöndesen megtagadta. Egyre kevésbé emlékeztek rá, hogy ez az ember tulajdonképpen az ő emberük, a csomag az ő csomagjuk volt.

A visszaút Magyarországra s főleg a politikába nem volt könnyű. Minden romlik, devalválódik, a múlt emléke megkopik. A 2009-et követő tíz év csetlése-botlása mutatja, milyen az, ha a szuperszakértő politikai tényező akar lenni. Ma már nem lehet mellette Horn Gyula, aki a kellő pillanatban a vadreformert elgáncsolja. Nincs az a pártfogó, aki becipelné a hatalomba. Bokrost a politikába Kerék-Bárczy Szabolcs hívta vissza, ő ajánlotta Somogyi Zoltánnak és a fennmaradásáért küzdő MDF-nek. Parlagon hever, nem népszerű, de elismert és főleg ismert, a nevét egy életre megjegyezték. Konzervatív, de volt baloldali, ebből érdekes keverék lehet. Dávid Ibolya régi-új pártjának ez tetszett. 2009-ben Bokros EP-listavezetőként ki is jut Brüsszelbe. 2010-ben a rendszerváltó pártok elmerültek a káoszban, az SZDSZ végleg becsukta a boltot, az MDF elpárolgott, felszívódott.

Bokros is pártot alapított, MOMA néven. A siker váratott magára. 2014-ben, MOMA-színekben az uniós választáshoz szükséges húszezer aláírást sem tudták összeszedni. Bokros pártja „deklarációs párt” volt. Egy alapítvánnyal a háttérben cirkuláltak a neten a pártelnök állásfoglalásai, haragos kirohanásai. Aztán fordult a szél. A tragikus 2014-es önkormányzati kampány hajrájában az ellenzék gyors beugróként Bokrost vette elő. Az sem volt egyértelmű, hogy az MSZP tulajdonképpen támogatja-e. Mégis meglepő volt, hogy nulla kampány, kéthetes bemelegítés után 36 százalékot kapott. Bokrost megzavarta a tévedések „végjátéka”, úgy érezte, akarja őt a nép. Tavaly már többre vágyott, mandátumra, pártszövetségre, kapcsolt listára vadászott. Bokros ma sértett, dühös ember. Haragszik minden pártra, kivált a DK-ra. Gyurcsány átverte, cserbenhagyta. Vele próbált összebútorozni, ami nem is volt akármilyen páros. A jobboldalnak igazi áldás lett volna a rég remélt Lucifer–Belzebub-koalíció. Bokros a közhittel ellentétben egyáltalán nem dörzsölt vagy manipulatív politikus. Csomagját úgy a társadalom arcába vágta, hogy csak úgy zengett. Akkor még megtehette. A választó a közösségi áldozatra, ha nem is szívesen, de még fogékony volt. Nem kampányolt, nem ügyeskedett, nem játszotta az átverésshow-t. És persze nem vette figyelembe, hogy a társadalmi-monetáris kényszerek satujába fogva itt emberek élnek. Bokros alól kiment az idő, mára korszerűtlen lett.

Bokrossal kampányolni, mondják, nem olyan egyszerű. A múlt század embere a programokat tekinti alapnak.

– Csakhogy a mai világban – mondja Lendvai Ildikó – nincsenek programok. Ha mégis vannak, csak ártanak. Első a kiállítás, „a technika”, a média és legfőképp a pénz.

Az is gond, hogy Bokros csökönyös. Sokat tud a világról, túl sokat, tanácsot ezért el sem fogad. Emberei így kedvetlenül elmaradoznak. Nem twitterezik, nem jár szuper Audin, busszal, metróval közlekedik, a buszon többnyire olvas. Ha megjelenik egy stúdióban, a többi vendég povedál. Rég láttalak, mi újság, hogy vagy? Bokros túllép e mai kocsmán, barátságtalanul hallgat, a végén pedig elrohan. Puritán családi házban él Lőrincen, semmi procc. Se párt, se pénz, se új remény. Az emberek, ha becsülik is, nem nagyon szavaznak rá.

Most csöndesen biccent, és távozik. De a kéznyomát rajtunk hagyta.

ITT OLVASHATÓ