Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.05.26.
„Brüsszellel” szemben fellépni vagy az uniót egyfajta ellenfélként bemutatni méltánytalan – mondja lapunknak Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Szerinte nincsenek olyan törésvonalak az EU-ban, amelyek kibékíthetetlenek lennének.
- Mennyire tekinthető véletlennek, hogy Európa erős politikusai, Macron és Kurz egyszerre jelentett be olyan elképzeléseket, amelyek megreformálnák az EU-t, szorosabbra fűznék az integrációt?
- Miután a britek döntöttek, hogy távozni kívánnak az EU-ból, Európa vezetői vitát indítottak a jövőről. E vita alapja két nyilatkozat, a pozsonyi, ami egy közös szándéknyilatkozat volt, és a római, amely már szakpolitikai célokat is tartalmazott. Mindkettő arról szólt, hogy a maradó 27 tagország az EU keretei között szeretné megtalálni a jövő kihívásaira adandó legjobb válaszokat. Ebbe a vitába beleférnek intézményi kérdések is. Van olyan tagország, amelynek vezetője szerint több területen is el lehetne mélyíteni ezt az együttműködést, több ügyben lehetne hatáskört adni európai intézményeknek. És vannak olyanok, a V4-ek például, amelyek szerint inkább az eddigi intézményeket kellene hatékonyabban működtetni, mint például a schengeni együttműködést, az egységes piacot, és nem feltétlenül az integráció mélyítését tartják fontosnak. Erről szól a vita.
- Ez a fő törésvonal?
- Én nem érzek törésvonalat. Ez egészséges vita.
- De mégis körülírható egyfajta föderalista és nacionalista álláspontok küzdelmeként.
- Nem érzek ennyire szélsőségesen eltérő álláspontokat. Nem érzem úgy, hogy valamelyik tagállam hivatalos álláspontjaként tűzte volna ki az Európai Egyesült Államok föderalista felállítását, és azt sem érzem, hogy valaki vissza szeretné fordítani az integrációt. Az álláspontok közt nincs kibékíthetetlen ellentét. A május 9-i nagyszebeni Európa-csúcson hozott nyilatkozattal pedig, amely szerint „jóban, rosszban egységesek maradunk”, sikerült az európai egységet felmutatni. A választások után majd nyilván folytatódik a vita, mert meg kell határozni, hogy milyen stratégiai célokat fogadnak el Európa vezetői az elkövetkező öt évben. Lesznek kihívások, de az jó alap, ahová Nagyszebenben eljutottunk.
- Említette a Brexitet. De van itt más válság is, a populizmus erősödése, a klímaváltozás, a menekültválság. Ebben a nehéz helyzetben hogyan teljesített a bizottság?
- Azt hiszem, nem egy bizottsági tisztviselő feladata, hogy hitelesen értékelje a bizottság munkáját.
- A véleményére vagyunk kíváncsiak.
- Az értékelést az európai polgárokra bíznám. De szerintem érdemes méltányosnak lenni az EU intézményeivel kapcsolatban. Egyes politikusok a sikert maguknak tulajdonítják, ha valami kudarcosabb, akkor azt az EU nyakába varrják. Hallottam olyan beszélgetést, amelyben valaki a migrációs válság kialakulásáért az EU csekély hatékonysággal fellépő intézményeit vádolta, de amikor arról volt szó, hogy mostanra már a válság előtti szintre csökkent a menedékkérők száma, akkor azt mondta, hogy ez a tagországok erőfeszítéseinek következménye. De ez nem így van. Mindannyian tudjuk, hogy nem változtak meg időközben sem az intézmények hatáskörei, sem a tagországok feladatai. Az EU nem csak az uniós intézményeket jelenti. Az EU nem Brüsszelben van, az EU egy együttes, amelyben ott vannak a tagországok is. Az, hogy most jobban teljesít az európai gazdaság, mint öt éve, valamennyi tagország sikere, de bőven benne van a bizottság több kezdeményezése is. Abban, hogy az európai gazdaságba visszatért az energia, fontos szerepe volt például a beruházási tervnek, a kohéziós forrásoknak, az egységes piac kiteljesítésének, a monetáris unió megszilárdításának, az európai gazdaság számára új lehetőséget teremtő szabadkereskedelmi megállapodások megkötésének. Öt év alatt megállapodtunk Kanadával és Japánnal, valamint tárgyalásokat kezdtünk Ausztráliával és Új-Zélanddal. 240 millióan dolgoznak az EU területén, a foglalkoztatottság csúcson van. A tagállamok államháztartási helyzete is egészségesebb. A növekedés minden európai országba visszatért. Ebben szerepet játszott az a szemeszter folyamat is, amit közösen határoztunk el. Ennek keretében a tagállamok összehangolják költségvetési és gazdaságpolitikájukat az uniós célokkal, szabályokkal...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.