ÁTVERTÉK AZ ÖVÉIKET – TÖMEGESEN MONDTAK FEL A TISZTVISELŐK A KORMÁNYHIVATALOKBAN

168 ÓRA
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.05.10.

„Nyugdíjasállás”, „milyen jól meg van fizetve” – gondolják a kormányhivatali ügyintézőkről még ma is oly sokan. Pedig ez már rég nem igaz. Az utóbbi hónap tömeges felmondásai is azt jelzik: elinflálódtak a fizetések, rosszak a munkakörülmények. Már egy drogériai eladó is jobban keres, mint egy egyetemet végzett hivatalnok. És még a munkáltatójuk, a kormány is átveri őket.

Dühös, felháborodott és rezignált, beletörődő kommentek is olvashatók a kormányhivatali ügyintézéssel kapcsolatosan. Az biztos, hogy az, akinek most van szüksége útlevélre, jogosítványra, vagy bármilyen ügyes-bajos dolgot el kell intéznie, arra számíthat, hogy nem lesz egyszerű dolga, hiszen már időpontra is hetekig kell várni. Sokszor leírták, elmondták, hogy milyen okok állnak a háttérben: a méltatlan munkakörülmények miatti tömeges felmondás. A hiány azonban csak a következő hetekben válik majd brutálissá, mert most következett el a két hónap felmondási időnek az a része, amikor az úgynevezett kinevezésmódosítást el nem fogadó hivatalnokokat már mentesítették a munkavégzés alól.

„A kormányhivatalok a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei” – olvasható a Kormány.hu-n. A 168 Óra több, frissen felmondott munkatárssal is beszélt arról, miként bánik a kormány azokkal, akik az „általános hatáskörű szerveiknél” robotolnak nap mint nap. Egyikük fiatal, harmincas hivatalnok, akinek bő tíz év szolgálati idő után most lett elege. Egy kormányhivatalnál dolgozott, és nagyon szerette a munkáját, hivatásként tekintett rá.

– Százféle ember baját meghallgatni, a soron következő panaszához is empátiával hozzászólni, nekem való – mondja. – Szeretek az embereknek segíteni az ügyeik intézésében, ezt tartom valódi közszolgálatnak.

Azon az osztályon, ahol ő dolgozott, még csak létszámleépítés sem volt, igaz, nem is volt honnan leépíteni, mert már így is hegyekben tornyosult a munka, amit nagyon kevés ügyintézőnek kellett volna ellátnia. Elmondása szerint kétszer ennyien kellettek volna a beömlő ügyek intézéséhez, és akkor talán lehetett volna teljesíteni a törvényben rögzített ügyintézési határidőket. Hiába adtak azonban jelzést a munkaerőhiánnyal kapcsolatos tarthatatlan helyzetről, az illetékes tárca döntéshozóit ez nem izgatta. A mostani kilépési cunamival erről az osztályról is jelentős számú dolgozó távozott.

– Mi volt az utolsó csepp a pohárban? – kérdezzük.

– A rendezetlen munkakörülmények, a megbecsülés hiánya és az előnytelen kinevezésmódosítás. Így együtt – válaszolja a hamarosan már formálisan is exhivatalnok...

ITT OLVASHATÓ