A VILÁG PÖRÖG, AZ ELITLISTA STABIL - BESZÉLGETÉS KRISTÓF LUCA KUTATÁSVEZETŐVEL A KULTURÁLIS KIVÁLÓSÁGOKRÓL SZÓLÓ FELMÉRÉSRŐL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: NAGY N. PÉTER 
2019.05.17.

A magyar kulturális elit tíz év alatt alig változott. Igaz ez a személyi összetételére, de arra is, hogy önbesorolása szerint jellemzően baloldali. Ez derül ki a Medián közvélemény-kutató által az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának megrendelésére készített újabb felmérésből. A kérdezettek 458 fős mintájának tagjai a tudományos és kulturális intézmények (egyetemek, színházak, múzeumok, médiumok stb.) vezetőiből, a legrangosabb tudományos és művészeti díjak birtokosaiból, valamint a tudományos és a művészeti akadémiák tagjaiból kerültek ki. A reputációs rangsorokat az „Ön véleménye szerint ki a mai magyar kulturális élet 5 legkiemelkedőbb, élő alakja?” kérdésre adott válaszokból állították össze. A kutatást Kristóf Luca, az MTA TK Szociológiai Intézetének főmunkatársa vezette, aki rengeteg kísérő interjút is készített a felmérés közegében. Ezekről és az ilyen listák érvényességéről is kérdeztük.

– A kulturális elit tiszteletlistáján tíz év alatt lényegében csak a halálesetek bolygatták meg a vezető pozíciókat. Az elhunyt Esterházy Péter első helyét átvette hozzá hasonló vitathatatlansággal a korábban is a legmegbecsültebbek közé tartozó Nádas Péter, Kocsis Zoltán halála után a zenei vezető szerep magától értetődő fölénnyel lett Fischer Iváné. Alföldi Róbert második és Lovász László mostani negyedik helye újdonság, személyes teljesítményüknek és a közéleti helytállásuknak is köszönhető...

– Hadd vessem közbe: Lovász László elnök kiállását mi, akadémiai kutatók is nagyon nagyra értékeljük. Lehet, hogy végül az események folyására nem lesz nagy hatásuk a gesztusainak, de a mi morális identitásunk szempontjából mindenképpen kiemelkedő a jelentőségük. Az emberek az intézmények közül sok-sok éve és most is az Akadémiában bíznak a leginkább, amihez – történjék bármi is – méltónak kell mutatkoznunk. Nemcsak a kulturális elit közvéleménye igazolja vissza Lovász László tartását ebben a helyzetben, de nekünk, érintetteknek is nagyon sok erőt adott...

– ...A lista ötödik helyére Kertész Imre után Spiró György ugyanolyan természetességgel lépett, mint ahogy hátrább, a hetedik-nyolcadik helyen Makovecz Imre után most vélhetően ugyanolyan indíttatású szavazatokkal Vidnyánszky Attilát látjuk. Törőcsik Mari pedig a nyugalom szobraként tartja helyét a legjobb tíz között. Mi az oka az állandóságnak? Egy hasonló politikai vagy gazdasági elitlista ennyi idő alatt markánsan átrendeződik.

– Elméleti és módszertani oka is van a tudományos és kulturális elit tagjait összesítő névsor nagyfokú állandóságának. Ez a lista természeténél fogva zárt. Szemben a gazdasági vagy politikai kiválóságösszesítésekkel, itt nagyon kevés a pozícióhoz kötött választás. Akad, de nem gyakori. Egy csapásra nem nagyon lehet helyzetbe kerülni. Lassan gyarapodik a tekintély, amely oda vezet, hogy valakit a társai a legjobbak közé sorolnak, de ha már eljutnak oda, szinte mindig meg is tartják ezt a helyet. Az más kérdés, hogy jellemzően hatvanéves kor körül kerülnek fel az emberek a listára.

– Ez annyiban szorul számomra magyarázatra, hogy a tudományos életben általában fiatalabb korban születnek a nagy teljesítmények.

– A nagy eredmény nem egyenlő a komoly elismertséggel. Sok időre van szükség ahhoz, hogy a tudományos közélet a hivatkozások bonyolult, de megbízható rendszerén keresztül visszaigazolja a nagy teljesítményt. Meglehet, hogy a jelentős felfedezéseket fiatalabb korban teszik, de a Nobel-díjat sokkal később kapják meg értük.

– Ez a lista viszonylagos zártságának szakmai magyarázata. Mi az említett módszertani ok?

– Gondoljon arra, hogy kiket kérdezünk, kiket kérdezhetünk, hogy a kulturális-tudományos élet véleményét kifejező hiteles listához jussunk. Minden művészt, tudóst nem kereshetünk meg. Az intézményvezetőkhöz, az akadémiák – MTA, MMA – prominenseihez, a különböző ide tartozó szakmák díjazottjaihoz, kitüntetettjeihez, a piac által leginkább honorált szerzőkhöz, illetve a korábbi listák (ez már a negyedik ilyen felmérés, az első 1993-ban volt) előkelő helyein állókhoz fordultunk. Összesen így 458 embert kérdeztünk. Ez nehezen változó összetételű közeg, természetes, hogy a véleménye sem ugrál. Ennek tudható be az elit preferencialistájának markáns állandósága...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/20. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/20. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)