UTUNK A JÖVŐBE

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2019.04.05.

...Orbán jó érzékkel Angolát szúrta ki magának elsőként, a világ egyik legkorruptabb országát, ahol mindennek megvan az ára, az üzlet pedig finnyáskodás nélkül, magától értetődő természetességgel folyik. A szálak a miniszteri bársonyszékekig, sőt a főállamügyészi hivatalig érnek, az idevágó információk a neten minden fáradság nélkül össze­szedhetők. João Lourenço, a másfél éve hivatalban lévő új elnök mint­ha próbálna a helyzeten valamicskét szépíteni, ám egyelőre nem na­gyon sikerül. Angola tehát jó eséllyel velünk kompatibilis afroturáni or­szág marad, ám úgy fest, hogy mégse lesz benne túl sok örömünk.

Orbán angolai látogatását akkor vajazták le, amikor a Fidesz még az Európai Néppárt tagja, az alcsúti ember pedig Európa egyik ve­zetője volt. Aztán jött az a szép, fényes nap, amelyen a Fidesz győze­delmesen felfüggesztette önmagát, másnap Lourenço belenézett az Observadorba, a roppant tekintélyes, jobboldali netes orgánumba, és mit látott benne? Hosszú és igen alapos cikket a következő címmel: Van-e még helye Orbán Magyarországának az Európai Unióban? Ango­la luzofón ország, lakói olvassák a portugál sajtót, nyilván Lourenço is olvassa, a portugál sajtó pedig nem egészen olyan, mint a magyar. Szemhatára globális, megközelítésmódja tárgyilagos, információi pon­tosak. A föntebb jelzett cikk szerzője utazó riporter, a Guardiannek és a New Statesmannek is dolgozik, a magyarországi helyzetről szóló írá­sában benne van minden, amit a tárgyról tudni érdemes.

Lourenço a cikket elolvasta, a címben foglalt kérdésre pedig a „nincs” választ érezte megfelelőnek. Ebben talán az is szerepet játsz­hatott, hogy március elején a magyar külü­gyér járt Angolában, látoga­tást tett az állami televíziónál, és szóba hozta, hogy a magyar szakem­berek örömest vezetnék be a Televisão Pública de Angola munkatársait az igazi közszolgálatiság rejtelmeibe. Gyönyörű gondolat, komoly sze­repe lehet abban, hogy Orbán végül nem Angolába, hanem Cabo Ver­dére ment, és arról világosította fel a helybeli emberevőket, hogy Euró­pában a kereszténységet betiltották.

A konkrét ok ismeretes mód az, hogy Lourenço a látogatást le­mondta. Ő eredetileg az EU egyik országának a miniszterelnökével kí­vánt találkozni, nem pedig avval a balkáni rablóvezérrel, akinek Orbán újabban mutatkozik. Csak a teljesség kedvéért tesszük hozzá, hogy a Külügyminisztérium szerint „a balliberális sajtóban megjelent hír egy fake news”. Nemzeti kormányunk mostanság egyre hülyébben fejezi ki magát, pedig ma regnáló jelesei régebben még tűrhetően beszéltek magyarul. A kormány hazudik, mondták például, és ez így korrekt, így pontos, nyelvileg és stilárisan így helyénvaló.

Hazudik, mint a vízfolyás, hazudik, mintha könyvből olvasná. Semmi féknyúz. Hazudik.

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/14. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/14. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)