ÚGY MŰKÖDNEK A SPORTISKOLÁK, MINT EGY GYÁRTÓSOR. MINÉL TÖBB JÓ ÁRUT KELL TERMELNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.04.27.

...Orbán Kínában. A kínaiak Magyarországon. Szép csendesen letarolták az egész világot a kínai asztaliteniszezők. Ezt tudtuk. Ebben verhetetlenek. Mi rendeztük a világbajnokságot, kétmilliárd forintot költöttünk rá azért, hogy az ínyencek megnézhessék a kínai sportolók titkát. Már az is maga volt a csoda, hogy férfi párosban Kína-Európa döntő volt, de nem született meglepetés. Hallottam a rádióban, hogy az ázsiai országban 300 millióan pingpongoznak, ez szinte felfoghatatlan. Ezek a fiatalok nem is foglalkoznak mással, mint a sporttal. Magyarországon is megmutatták tudományukat. Azt mondta egy szakember:

„Megközelíthetetlenül jók a kínaiak, nemcsak a mozgásuk, a lábmunkájuk tökéletes, de a technika is, ami a rendelkezésükre áll. Egyszer volt szerencsém edzeni egy kínai sráccal, az asztal alatt adta vissza pörgetve a labdákat úgy, hogy mindegyik nagy ívben beesett a túloldalon. Mondtam is neki, hogy odaadnám az én ütőmet, azzal pörgessen ekkorát. Végül én próbáltam ki az övét, és tényleg tudnak valamit, mert jól meghúztam az ütést, aztán néztem nagyot, hogy nem lett hosszú, hanem pont az asztalon landolt. Náluk olyan erős a mezőny, hogy van A, B és C válogatott is, de ott is csak a legszűkebb elit kapja meg a legjobb technikát.”

Én ezt elismerem, látni is élvezetes, de… Emlékszem a pekingi olimpiára, amikor úton-útfélen téma volt a kínai sportolók sanyarú sorsa. Kisgyerekek mentek tönkre egy egész életre. Ezeket a gyerekeket megfigyelik, és már hatéves korukban speciális sportiskolákba küldik őket, ahol több ezer gyermekből próbálják kinevelni a jövő bajnokait. Többségük azonban nem bírja elviselni a hihetetlenül nagy nyomást és a követelményeket.

Harminc kilós pici tornászlányok, akik megálltak a fejlődésben még arra is képesek voltak, hogy meghamisítsák életkorukat, hogy előnyhöz jussanak a versenyen. Az 1988-as szöuli olimpián kínai sportolók csak öt aranyérmet szereztek, 1992-re Kína lett a negyedik legtöbb aranymedállal büszkélkedő ország. A 98-as pekingi játékokra már 30 000 atlétát készítettek fel, ami ötször annyi, mint ahányan valójában Kína színeiben részt vettek az olimpián. Ez nem magától történhetett, csak erős állami ráhatásra. Irgalmatlan mennyiségű pénzt költenek sportiskolákra, nem sajnálnak rá semmit. Igazából ezek a gyerekek csak sportolnak, írni-olvasni is alig tanulnak meg. Kommunista butítás. Úgy működnek az iskolák, mint egy gyártósor. Minél több jó árut kell termelni a versenyekre. Elképesztő embertelenség...

ITT OLVASHATÓ