SANDERS ÉS CORBYN – TÉNYLEG EGYFORMÁK?

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.04.24.

A 2008-as gazdasági válság után, amely drámaian megrengette a kapitalista centrumországok társadalmait, rengeteg új baloldali mozgalom és politikai vezető emelkedett fel, a spanyol Podemostól és a görög Szirizától kezdve, a francia Jean-Luc Mélenchon mozgalmán át, Bernie Sandersig és Jeremy Corbynig. A mainstream médiában csak „baloldali populistákként” emlegetett szereplőket joggal tekinthetjük egyazon globális gazdasági-társadalmi folyamat termékeinek, miközben azért fontos világnézeti, szakpolitikai és cselekvésbeli különbségeket is felmutatnak.

A Szirizát 2015-ös hatalomra kerülése és a rá nehezedő, egymásnak is ellentmondó kényszerek alatt meghozott döntései mára visszaintegrálták az európai szociáldemokráciák konformista világába, úton egy őszi választási vereség felé.

Eközben úgy tűnik, a Podemoson is kezd túlhaladni az idő. A folyamatos belharcok, illetve a spanyol „mélyállam” hathatós beavatkozásai hatására mára egy vitalitását vesztett, mozgalmi kapcsolataiban meggyengült politikai közösség képét mutatja a spanyol párt. Persze mindez nem jelenti azt, hogy a városi tömegekből álló mozgalmi gyökerei teljesen felszámolódtak volna, a dinamikus barcelonai és madridi polgármesterek, Ada Colau és Manuela Carmena körül például továbbra is aktív baloldali népi mozgolódást láthatunk.

Az angolszász világban, az Atlanti-óceán két oldalán azonban tartja magát Bernie Sanders és Jeremy Corbyn is. Harcias baloldali retorikájuk, élettörténetük, szinte párhuzamos felívelésük, illetve a népes politikai nagygyűléseik látványa is predesztinálja őket arra, hogy egyenlőségjelet tegyünk közéjük. A két politikus már 2015 óta közelről figyeli egymás tevékenységét, olykor kölcsönözve is egymástól.

Sanders és Corbyn egymás mellé állításában az is szerepet játszik, hogy az ilyen párhuzamoknak van már egy több évtizedes hagyománya is: minimum a Reagan-Thatcher páros óta hozzászokhattunk, hogy a két országban zajló politikai folyamatok és szereplők sok tekintetben megfeleltethetők egymásnak, erre a reflexre Bill Clinton és Tony Blair kölcsönös politikai affinitása is ráerősített egy évtizeddel később...

ITT OLVASHATÓ