Szerző: BLAHÓ MIKLÓS
2019.04.03.
Két friss esemény, egy tragédia és egy közbotrány erősíti meg három, nemrégiben megjelent, élénk vitákat kiváltó amerikai könyv téziseit a kapitalizmus színeváltozásáról. Az egyik az új-zélandi tömeggyilkosság élő internetes közvetítése, a másik az amerikai celebek és szupergazdagok gyermekeinek megvásárolt egyetemi felvételije. Mindkettő jól szemlélteti a ragadozók információs technológia feletti uralmát, együtt az elit álszenteskedő jótékonykodásával. Azzal a tanulsággal persze, hogy ennek nem kellene így lennie.
Egyre komoruló digitális álmunkról ír Shoshana Zuboff harvardi társadalomtudós új elemzésében, amelynek címe A megfigyelő kapitalizmus kora. Álmunk azért borúsabb mindinkább a digitális jövőnket illetően, mert az internetes technológia megjelenésekor és kezdeti terjedésekor a tudás demokratizálódását, a társadalmi haszon érvényesülését várták az idealisták. Erkölcsi tartalmat, szociális érzékenységet és a befogadás iránti elkötelezettséget feltételeztek. Mára kiderült azonban, hogy mindez csak részben valósult meg.
Ijesztő jövőképet fest Zuboff, de egyáltalán nem olyat, amely törvényszerűen, eleve elrendelten alakul ki. Valójában a jelent vetíti ki, s egyértelműen leszögezi, hogy természetesen nem a technológia a hibás. A „zsivány erő” az okozó, amely akár a marxi értelemben vett ragadozóként vetette rá magát a digitális korszak nyersanyagára, az emberre, akinek személyiségét, szokásait, érzéseit elemzi, s jórészt annak tudta nélkül állít elő eladható profilokat. Régen túl vagyunk az online hirdetések évein. Már nem a kereskedelmi forgalom növelése a cél csupán, hanem ennél sokkal több. A viselkedés határidős piacán kereskedő cégek profitálnak belőlünk. Ráadásul még fizetünk is azért, hogy akaratlanul is az igájukba hajtjuk a fejünket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.