Szerző: BIHARI TAMÁS
2019.04.27.
A mezőgazdasági vállalkozások töredéke maradna talpon az uniós támogatások nélkül, az elmaradott térségek felzárkóztatása pedig az elmúlt 15 év totális csődje volt – állítja Raskó György agrárközgazdász egy mezőgazdasági társaság vezetőjeként.
– Éppen 15 éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Az agráriumban mi valósult meg a nagy reményekből?
– A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok egyértelműen a nyertesei voltak a csatlakozásnak és ma is azok. Az más kérdés, hogy kevés kivételtől eltekintve, a gazdaságok megtermelt jövedelmének átlagosan a 70 százaléka származik az uniós közvetlen földalapú támogatásokból.
– A csatlakozás óta mekkora összeg érkezett a gazdák számlájára és mire használták föl?
– Összességében, a vidékfejlesztéssel együtt, több mint 7 ezer milliárd forint jutott a magyar gazdáknak a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésből. Azért csak ennyi, mert a csatlakozáskor az uniós támogatásoknak a magyar gazdák a 25 százalékát kapták, a 100 százalékot csak 7 év után a csatlakozási szerződésnek megfelelően. Kétségtelen, hogy javultak az agrárvállalkozások termelési feltételei, a technológiai színvonal, akár a gépek, berendezések, raktározás terén, de az input anyagok, a vetőmag, a növényvédőszerek és a műtrágyák használata esetében is. Ennek is köszönhető, hogy a kalászosok, a kukorica, az olajos magvak a külpiacokon is versenyképesek, nincs szükség külön export-szubvencióra. Ennél is lényegesebb, hogy egy 500 milliós igényes és fizetőképes piacra léphettünk be, ahol vám és kvóta nélkül értékesíthetjük a termékeinket. Ma már a hazai termelők többsége nem is ismeri azt a fogalmat, hogy túltermelés, hiszen mindet felvesznek a piacok, Európában is, de Ázsiában mindenképp. A gabona és az olajos magvak hozama trendszerűen növekszik, búzából és árpából már stabilan 5 tonna felett van az átlagtermés, kukoricából közel 10 tonnát, de napraforgóból is 2,5-3 tonnát takarítanak be hektáronként. Igaz, időjárástól függően több millió tonnával nő, vagy csökken a megtermelt mennyiség egyik évről a másikra. A kalászosok és a kukorica összes mennyisége átlagos években eléri a 14, jó évben a 15-16 millió tonnát.
– A növénytermelés tehát a nyertese a csatlakozásnak?
– Leszámítva a kertészeti ágazatokat. Az unió ezt a területet nem nagyon támogatta, támogatja és a jelek szerint e nélkül nem voltunk túl hatékonyak. A szántóföldi zöldségtermesztés visszaesett, az üvegházi pedig legföljebb stagnál, igaz itt most érnek be a beruházások, azaz számíthatunk jelentős bővülésre az üvegházi zöldségtermelésben. A legdrámaibb azonban a gyümölcstermesztés teljesítményének a csökkenése. A bogyósgyümölcs-termesztés például az uniós csatlakozás előtti szint harmadára zsugorodott, a nyolcvanas években elértnek pedig a tizedrészére! Az egykor méltán híres magyar alma versenyképtelenné vált, de a kajszibarack és a meggy is a futottak még kategóriába zuhant. A málna gyakorlatilag eltűnt, miként a ribizli és az eper is visszaszorult...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.