Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2019.04.20.
Hogy ezekből mi maradt?
9 százalékos, egykulcsos társasági adó. A társasági adót két éve csökkentette a kormány a nagy multiknak 19-ről 9 százalékra, míg a kis- és közepes vállalkozásoknak 10-ről 9 százalékra. Ez azt jelenti, hogy míg a személyek jövedelmük után ma egységesen 15, a nagy cégek csupán 9 százalékot adóznak. És ne felejtsük el az SZJA-mentességet sem, például a negyedik gyerek után járót, amellyel pont a leggazdagabbak vehetik ki a legtöbb pénzt, hiszen az a tőkejövedelmekre is 0 százalékos adókulcsot ad.
Vagy ott van a nagy multiknak adott adókedvezmények sora. A gazdasági szabadságharc jegyében a 2010 és 2018 között regnáló magyar kormány kétszer annyi vissza nem térítendő támogatást adott a nagy multiknak, mint az előző 8 évben a szocialista-liberális kormányok. És akkor a TAO-ról és más adókedvezményekről ne is beszéljünk, aminek következtében az előző bekezdésben említett társasági adóból effektíve 3-4 százalékot fizetnek csupán meg a nagy cégek. Miközben a kis- és középvállalkozásoknak kétszer, a magánszemélyeknek pedig háromszor több adót kell fizetniük.
És akkor beszélhetnénk még arról, hogy hiába az Európai Bíróság döntése, nem akaródzik a devizahiteleseket képviselnie a magyar államnak a bankokkal szemben, miközben 2010 után hiába ígérte a kormány a banki adóval például a bankok állítólagos extra profitjának megadóztatását, valójában ez a fogyasztókon csattant. Nálunk a legnagyobb a bankolás költsége az egész unióban, és ez kifejezetten az alacsony jövedelmüket érinti a legrosszabbul.
Tehát itt állunk, és lezárhatnánk ezt annyival, hogy a szabadságharc egyszerűen befejeződött, de a helyzet még ennél is rosszabb.
Ugyanis az utóbbi időszakban megszaporodtak a sztrájkok Magyarországon, de nemcsak a munkavállalók kiállása, hanem a munkáltatók visszaélései is a munkavállalókkal szemben...
9 százalékos, egykulcsos társasági adó. A társasági adót két éve csökkentette a kormány a nagy multiknak 19-ről 9 százalékra, míg a kis- és közepes vállalkozásoknak 10-ről 9 százalékra. Ez azt jelenti, hogy míg a személyek jövedelmük után ma egységesen 15, a nagy cégek csupán 9 százalékot adóznak. És ne felejtsük el az SZJA-mentességet sem, például a negyedik gyerek után járót, amellyel pont a leggazdagabbak vehetik ki a legtöbb pénzt, hiszen az a tőkejövedelmekre is 0 százalékos adókulcsot ad.
Vagy ott van a nagy multiknak adott adókedvezmények sora. A gazdasági szabadságharc jegyében a 2010 és 2018 között regnáló magyar kormány kétszer annyi vissza nem térítendő támogatást adott a nagy multiknak, mint az előző 8 évben a szocialista-liberális kormányok. És akkor a TAO-ról és más adókedvezményekről ne is beszéljünk, aminek következtében az előző bekezdésben említett társasági adóból effektíve 3-4 százalékot fizetnek csupán meg a nagy cégek. Miközben a kis- és középvállalkozásoknak kétszer, a magánszemélyeknek pedig háromszor több adót kell fizetniük.
És akkor beszélhetnénk még arról, hogy hiába az Európai Bíróság döntése, nem akaródzik a devizahiteleseket képviselnie a magyar államnak a bankokkal szemben, miközben 2010 után hiába ígérte a kormány a banki adóval például a bankok állítólagos extra profitjának megadóztatását, valójában ez a fogyasztókon csattant. Nálunk a legnagyobb a bankolás költsége az egész unióban, és ez kifejezetten az alacsony jövedelmüket érinti a legrosszabbul.
Tehát itt állunk, és lezárhatnánk ezt annyival, hogy a szabadságharc egyszerűen befejeződött, de a helyzet még ennél is rosszabb.
Ugyanis az utóbbi időszakban megszaporodtak a sztrájkok Magyarországon, de nemcsak a munkavállalók kiállása, hanem a munkáltatók visszaélései is a munkavállalókkal szemben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.