Szerző: SZEKA
2019.04.09.
Több szempontból nagyobb a tétje az Európai Parlament mandátumaiért zajló kontinentális versengésnek, mint az őszi magyar önkormányzati választásnak. Egyelőre úgy tűnik, hogy a magyar ellenzék ezt még nem érzékeli igazán, pedig amennyiben kedvezőtlenül alakulnának számára a tavaszi választások, ősszel igen nehéz dolguk lenne az Orbánnal szembehelyezkedő pártoknak. Ha például a Fidesz növelni tudja képviselői számát az EP-ben, az ellenzék pedig tovább veszít a súlyából, az nagyon rossz üzenet lesz saját híveik felé, hiszen ezúttal nem lehet majd a torz magyar választási rendszerre fogni az aránytalanul nagy különbséget.
Egy évvel az ellenzék számára tragikus kimenetelű országgyűlési választások után látszólag semmi sem változott ellenzéki oldalon. Bár egymás után jelentik be a vidéki városokban, hogy közös jelöltekkel vágnak bele az őszi önkormányzati versengésbe, az EP választások előtt aligha várható az ellenzéki pártok nagy összeborulása. Pedig nem babra megy a játék, hiszen amennyiben nem éri el egy-egy ellenzéki tömörülés a bejutáshoz szükséges szavazatszámot, a rájuk leadott voksok lényegében mennek a kukába.
Pedig ezúttal érvényesülhetne az egyenlő pályák, egyenlő esélyek elve, hiszen ezúttal nem lehet majd 50 százalék alatti választási eredménnyel kétharmados többséghez jutni, ahogy tavaly történt április 8-án. Az EP választás teljesen arányosítja a különböző politikai erőkre leadott szavazatokat, vagyis, amennyiben az ellenzék megismételné a tavaly őszi produkcióját (ami azért nem tűnik lehetetlen küldetésnek), a mandátumok elosztásában a Fidesz fölé kerekedhetne. Ehhez viszont szoros együttműködésre, legoptimálisabb esetben egy nagy közös listára lenne szükség, ami egyelőre teljesen elképzelhetetlennek tűnik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.