Szerző: UJ PÉTER
2019.04.08.
- Hogyan léphetnének következő szintre?
- Hogyan nőhetnek akkorára, hogy esélyük legyen a multikkal szemben a világpiacon?
- Kitörhet-e Magyarország a középjövedelmi csapdából, ha még 2030-ban sem lesz több exportképes cégünk?
- Vagy még annyi sem lesz, mint amennyi most van?
- Lakatos Péter, a Videoton társtulajdonos-társvezérigazgatója és Szendrői Gábor (Concorde MB Partners) ezeken a kérdéseken gondolkodik, és konferencát szervezett.
A rendszerváltás idején az uralkodó közgazdasági irányzat úgy kalkulált, hogy elegendő lesz, ha az új európai demokráciák gazdaságai bekapcsolódnak a nyugati termelési láncokba, megjelenik a külföldi tőke, jönnek a nagy világvállalatok, velük a korszerű technológia, és ez automatikusan a fejlett országok közé emeli majd a volt KGST-blokkot. Ez egyáltalán nem történt meg, és ma már egyre több közgazdász gondolja úgy, hogy Magyarország például „középjövedelmi csapdába” került, hiányzik a gazdaságából az az extrateljesítmény, amivel a legfejlettebbek közé kerülhetne. A magyar gazdaság féloldalas: exportképes vállalataink szinte mind multik, amelyek ugyan sok értéket termelnek az ország számára is, de a profitjuk nagyobb része nem itt keletkezik, míg a hazai tulajdonú cégek nem tudtak megerősödni, kicsik, nem elég hatékonyak, nem tudnak saját márkákkal megjelenni, annyi hozzáadott értéket termelni, mint a multik. Az ország inkább egy nagy nemzetközi összeszerelőüzem lett, és csak addig versenyképes, amíg olcsóbb munkaerejével ki tudja szolgálni a nemzetközi cégeket. Saját jogon, saját márkát világpiacra exportálni képes vállalataink alig akadnak...
ITT OLVASHATÓ
A rendszerváltás idején az uralkodó közgazdasági irányzat úgy kalkulált, hogy elegendő lesz, ha az új európai demokráciák gazdaságai bekapcsolódnak a nyugati termelési láncokba, megjelenik a külföldi tőke, jönnek a nagy világvállalatok, velük a korszerű technológia, és ez automatikusan a fejlett országok közé emeli majd a volt KGST-blokkot. Ez egyáltalán nem történt meg, és ma már egyre több közgazdász gondolja úgy, hogy Magyarország például „középjövedelmi csapdába” került, hiányzik a gazdaságából az az extrateljesítmény, amivel a legfejlettebbek közé kerülhetne. A magyar gazdaság féloldalas: exportképes vállalataink szinte mind multik, amelyek ugyan sok értéket termelnek az ország számára is, de a profitjuk nagyobb része nem itt keletkezik, míg a hazai tulajdonú cégek nem tudtak megerősödni, kicsik, nem elég hatékonyak, nem tudnak saját márkákkal megjelenni, annyi hozzáadott értéket termelni, mint a multik. Az ország inkább egy nagy nemzetközi összeszerelőüzem lett, és csak addig versenyképes, amíg olcsóbb munkaerejével ki tudja szolgálni a nemzetközi cégeket. Saját jogon, saját márkát világpiacra exportálni képes vállalataink alig akadnak...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.