Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2019.04.27.
A ragadozó államok nem piaci kudarcok miatt avatkoznak be a gazdaságba, hanem azért, mert könnyen meg tudnak kaparintani bizonyos eszközöket, amelyek segítik a hatalom megtartását – összegzi elméletét Mehrdad Vahabi közgazdászprofesszor. Interjú.
HVG: Milyen egy ragadozó állam? Hogyan működik?
Mehrdad Vahabi: A közgazdászok körében az állam kétféle felfogása létezik. Egyrészt olyan egységként gondolunk rá, amelyik az állampolgárok közös érdekeit maximalizálja. Ebben az esetben úgy tekintünk az államra, mint nagyvonalú diktátorra, akinek nincs saját érdeke, csak a közjót szolgálja, mégpedig az állampolgárokkal kötött szerződés alapján. Működésének az a logikája, hogy amit a piac nem képes nyújtani, vagy ahol piaci kudarcok következnek be, abba és ott az állam beavatkozik – például a közjavak és a közszolgáltatások területén. Olyan esetekben pedig, amikor közös a haszon, a költségeket is közösen kell vállalni.
A másik típusba az az állam tartozik, amelynek nagyon is megvannak a saját érdekei, amely hatalmas igazgatást, bürokráciát, hadsereget tart fenn, s amelyen belül különböző lobbik működnek. Erős ipari csoportok, bankárok, kereskedők, amelyek elfogadtatják a saját érdekeiket. Az állam az ő érdekeiket a közjó fölé helyezi.
HVG: Hozna példákat? Milyen manapság a tipikus ragadozó állam?
M. V.: A ragadozó állam elmélete jól alkalmazható például az egykori, szovjet típusú szocialista államokra, amelyekben a nómenklatúrának nagyon erős saját érdekei voltak. A rendszer egyik jellemzője a paternalizmus, az állami gyámkodás, amely úgy tünteti fel az államot, mintha a közjó érdekében cselekedne, holott a hatalmi apparátus érdekeit szolgálta, például a Vörös Hadseregét, a titkosszolgálatokét, a pártelitét.
Ám a ragadozó állam jelensége a fejlett tőkés társadalmakban is feltűnik. Mert miképp is lehetne jellemezni az Egyesült Államokat George W. Bush elnöksége alatt, amikor háborút indított Irak ellen, habár, mint utóbb kiderült, az országnak nem is voltak tömegpusztító fegyverei. Ellenben sok hatalmas cég volt érdekelt a háborúban, a Halliburtonnel az élen. Hasonló összefonódások Donald Trump vezetése mellett is megfigyelhetők, a kormányzást befolyásoló csoportok némelyike kifejezetten az ő családjához kötődik. A fejlődő, felzárkózó országok körében is gyakori a ragadozó állam, például Kínában és több posztszocialista országban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.