KÉRTEK 170 MILLIÁRDOT A MAGYAR FOCIRA, A KORMÁNY NÉGYSZER ANNYIT ADOTT

G7
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.04.20.

Ha terjedelmét tekintve nem is túl hosszú, de első ránézésre végiggondolt stratégiával vágott neki a hazai futball megújításának a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a 2010-es kormányváltást követően. Az MLSZ némileg leegyszerűsítve azt tervezte, hogy állami segítséggel megteremti az alapokat, azaz a tömegbázist, az infrastrukturális és a pénzügyi hátteret, és erre építve teszi ismét népszerűvé és eredményessé a magyar focit.

A stratégiáról – amelynek kidolgozásán tucatnyi ember dolgozott, és amelyhez a teljes új elnökség a nevét adta, köztük a Quaestor-ügy miatt azóta letartóztatott Tarsoly Csaba is – egy előzetes vitaanyag és egy jobban szerkesztett, kissé kilúgozott végső verzió is született. A következő napokban egy cikksorozatban témánként haladva bemutatjuk, hogy mit tervezett az MLSZ, és ebből mi valósult meg az elmúlt nyolc évben. Első lépésben azt néztük meg, hogy mennyire sikerült megteremteni azokat az alapokat, amiket a szövetség 2011-ben szükségesnek tartott a fejlődéshez. 

Épül a tömegbázis

Bár az teljesen egyértelmű, hogy a végső célt, azaz a magyar foci eredményessé és népszerűvé tételét nem sikerült elérni, azt nem lehet mondani, hogy a stratégiából semmi nem valósult meg. A labdarúgók száma például elég szép ütemben növekedett az elmúlt években. Bár az adatokkal kapcsolatban felmerülnek bizonyos kételyek – erről nagyjából egy éve az Index írt alapos cikket –, az MLSZ számai szerint 2016 végén 255 ezer regisztrált futballista volt az országban, majdnem kétszer annyi, mint 2010-ben. Az ezt követően közzétett dokumentumok alapján ráadásul ez a szám azóta további tízezrekkel nőhetett...

ITT OLVASHATÓ