KAMPÁNYLUFI-REPÜLŐTÉR – NEM LEHET ELKÖLTÖZTETNI A FAPADOSOKAT FERIHEGYRŐL

168 ÓRA 
Szerző: RAJNAI ATTILA
2019.04.19.

A főpolgármesteri kampány központi eleme lett a Liszt Ferenc repülőtér forgalomnövekedéséből adódó környezeti terhelés. Tarlós István és Karácsony Gergely is új helyre költöztetné a gyakori és olcsó fapados járatokat, miközben ezt 100 kilométeres körzetben korlátozza a 2005-ös privatizációs szerződés. Ez a korlátozás a maradék 25 százaléknyi repülőtérrészvény 2011-es eladásakor is hatályban maradt. Látlelet Ferihegy elmúlt húsz évéről.

A Ferihegy 2/A bővítésére és a 2/B terminál megépítésére az MDF-kormány idején, 1992 őszén írtak ki nemzetközi előminősítő pályázatot. A végső döntést több fordulóban egy tizenkét tagú bírálóbizottság hozta meg titkos szavazással, immáron a Horn-kormány időszakában, 1994-ben. Egyhangú döntéssel a pályázatot egy kanadai cég, az Airport Development Corporation (ADC) kapta meg. Referenciái között szerepelt a torontói L. B. Pearson repülőtér egyik termináljának megépítése is.

A beruházásra kormánydöntéssel közös céget alapítottak. Az egymillió forint alaptőkével létrehozott Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő (FUF) Kft.-ben a repülőteret üzemeltető, állami tulajdonú Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) 66 százalékos vagyoni és szavazati jogot szerzett, a fennmaradó 34 százalékot az ADC jegyezte. A repülőtér használatáért beszedhető díjak fizetési feltételeit az LRI határozta meg. Rögzítették azt is, hogy az alaptevékenységhez kötődő díjmeghatározás joga nem engedhető át a FUF Kft.-nek. Az ADC a beruházáshoz 17 millió dollár saját tőkével és 103 millió dolláros hitellel járult hozzá, amelyre a magyar és a kanadai kormány kezességet vállalt. Az egymillió forint alaptőkéjű FUF Kft. tőkeemelését az ADC vállalta, így az LRI a rá eső 660 ezer forint befizetésével egy hárommilliárd forintos törzstőkéjű társaságban jutott 66 százalékos részesedéshez...

ITT OLVASHATÓ